A külön kezelt intézményeknél – például iskolák, kórházak, önkormányzati épületek – az Energiaügyi Minisztérium egy nemrégiben megjelent tervezete szerint jelentős díjcsökkentés jöhet. A társadalmi egyeztetésre bocsátott előterjesztés mellé kiadott közleményben pedig a tárca azt írta, hogy a kormány ősszel zöld beruházásokat és energiahatékonysági fejlesztéseket is tervez a távhőszolgáltatás területén.
Az új rendeletet helyezte kontextusba Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfolio-nak, aki elmondta, hogy a távhőrendszerek diverzifikációja és a rendszer fenntartásának költségei miatt különböző helyeken eltérhetnek az árak, amely mind a lakossági fogyasztókat, mind az intézményi szereplőket érinti. Ismertette, hogy az eltérés annak függvénye, hogy az egyes ellátási területeken milyen hőtermelési módszert használnak, valamint abban milyen szereplők és hányan vesznek részt.
Az államtitkár közölte, hogy a távhőtermelésben Magyarországon többféle technológia is működik: a rendszert kiszolgáló cégek vagy vállalkozások egyesítik az energiatermelést és a szolgáltatást, de vannak olyan esetek is, amikor több különböző hőtermelő egység kapcsolódik ugyanarra az infrastruktúrára.
„A távhő nagy pozitívuma, hogy ellenőrzött körülmények között és nagyobb méretekben állítjuk elő az energiát, mint ha egyesével tennénk, ami hatékonysági előnyöket eredményez” – mondta el Steiner Attila.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetben szereplő változások kapcsán kiemelte, hogy azok az állami és önkormányzati intézményeket – például iskolákat, kórházakat – érintik leginkább. Ezek a szereplők 2022 októberétől távhőszolgáltatói önköltségi árszinten vannak tartva . Steiner elmondta, hogy a „gázárak energiaválság alatti emelkedése a távhőtermelésben azért tükröződött, mert a távhő hőtermelési portfóliója kétharmadában földgázt tartalmaz, ami így jelentős drágulást eredményezett az intézményi hődíjaknál is.”
Jelezte, hogy ez a lakosságot nem érintette az energiaválság legsúlyosabb időszakában sem, mivel az árakat rezsicsökkentés alá vonták, így a távhődíjak továbbra is alacsonyak a háztartások számára.
„Az idén októberben induló fűtési időszaktól kezdve is az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak további 32%-kal csökkennek, miután a gázárak csökkenésével már két alkalommal is megfeleződött ez a tétel a 2022 utolsó negyedévi időszakhoz képest” – tette hozzá az államtitkár.
Ez a mérséklés a földgázárak csökkenésének és a távhőrendszerek hatékonyabb üzemeltetésének köszönhető. A földgáz-alapú rendszerek mellett Steiner külön kiemelte, hogy a megújuló energiaforrások, mint a biomassza és a geotermia, egyre nagyobb szerepet kapnak a távhőtermelésben. Alkalmazásuk fontos hozadéka, hogy „az árak stabilabbak maradnak, és kevésbé hajlamosak az ingadozásra, mint a földgáz esetében.”
Az új rendelet másik fő célja az volt, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrások arányának növekedését a távhőtermelésben, amit konkrét fejlesztési pályázatok követnek. Ismertette, hogy
az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának további javítására nyílik lehetőség.
Közölte, hogy a pályázatokat az EU Modernizációs Alapjának keretéből finanszírozhatják, amelyben a felzárkózó tagállamok részesülnek az ETS kvótabevételekből annak érdekében, hogy az energiarendszereiket korszerűsíthessék és a kibocsátásukat csökkenthessék. Magyarország ebből a forrásból már több projektet is indított korábban, példaként említette, hogy nagy akkumulátoros energiatárolókat építenek a villamosenergia rendszerbiztonság érdekében.
Az államtitkár megemlítette, hogy „a pályázatokat várhatóan az év végéig kiírják a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára.”
A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a kormány a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelésén is dolgozik. Jelenleg a szabályozás csupán 2%-os nyereséget enged meg, ami a beruházások megvalósítását nehezíti, különösen a banki finanszírozás megszerzésekor.
Steiner hozzátette, hogy a pályázati pénzek sikeres lehívása érdekében „a nyereségrátát 2025 után az új beruházások esetében növelni kívánják, így segítve, hogy még több megújuló és energiahatékonysági beruházás valósulhasson meg.”
A szakpolitikus azt is elmondta a Portfolio-nak, hogy „a geotermiában egy fontos kitörési pontot látunk, amely jelentősen hozzájárulhat a magyar távhőrendszerek fenntarthatóságához.” A cél, hogy 2030-ra megduplázzák a geotermia arányát a távhőtermelésben, ami akár több százmillió köbméter földgáz kiváltását is lehetővé tenné, csökkentve az ország energiafüggőségét és a költségeket.
„A távhőrendszerek modernizációja nemcsak a gazdasági, hanem a környezetvédelmi szempontok miatt is kiemelkedő fontosságú” – tette hozzá, kitérve arra, hogy Magyarország már most is jól áll a geotermia felhasználásának területén európai viszonylatban, de továbbra is fontos, hogy új beruházások és technológiai fejlesztések révén még nagyobb arányban hasznosítsák ezt a megújuló energiaforrást.
Steiner Attila szerint ennek fontos eleme az is, hogy változott a kormányzati szabályozás 2022 végén, így ma már sokkal egyszerűbb az engedélyeztetés: egyetlen intézményhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kell benyújtani a kérelmeket, ha valaki 150 méternél mélyebbre szeretne fúrni. Korábban külön vízügyi és egyéb engedélyekre is szükség volt, most viszont egy „one-stop-shop” rendszert vezettek be, ami leegyszerűsíti az eljárást – tette hozzá.
A 2023 márciusa óta érvényes engedélyezési rendszerben egyedi geotermikus kutatási engedélykérelmek nyújthatók be a pályázó által kiválasztott területekre, ha a kutatás geotermikus energetikai célú hasznosítást céloz, ilyen lehet például geotermikus távfűtés, településfűtés, iparihő szolgáltatás, áramtermelés (a balneológiai és mezőgazdasági célú projektek engedélyezése nem változott).
Az azóta eltelt másfél évben több mint 110 kérelem érkezett be, több mint 60 kutatási engedélyt már ki is adtak, ezek célja a geotermikus hasznosítások előkészítése, a terület geotermikus potenciáljának felmérése felszíni mérésekkel, kutatófúrásokkal, adataik értékelésével.
Címlapkép forrása: Portfolio
