Először is emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy az új rendszer célja, hogy igazságosan ossza el a jövedelemadókat azok között az országok között, ahol az érintett nagyvállalatok működnek, és ezek adóalapját megtermelik. Másrészt ezáltal szeretnék elérni, hogy a multinacionális cégek se bújhassanak ki az adófizetés alól, és ők is járuljanak hozzá az adott államok költségvetéséhez.
Mivel a GloBE keretrendszere nagyon komplex és teljesen új megközelítést kíván – országonként eltérő szabályokhoz kell alkalmazkodni –, nem lehet elég korán megkezdeni a kötelezettségek teljesítésére a felkészülést. A felkészülésbe bevont szakértői csapat összeállításában sem árt az óvatosság, hiszen bár az anyavállalatok felelőssége lesz majd végső kalkulációk összeállítása, de tekintettel arra, hogy mennyire nehéz a helyi és nemzetközi szabályok között navigálni, erősen javasolt helyi adószakértőket is bevonni a munkába.
Ezért a multinacionális vállalatok leányvállalatainak már most érdemes megkezdeni adózási adataik rendszerezését, hogy ezzel is megelőzzék a később egyszerre rájuk zúduló adminisztratív terhelést.
Az adatok megfelelő értékelése és osztályozása ugyanis biztosíthatja, hogy a leányvállalatok megfeleljenek a GloBE követelményeinek, a jövőben pedig egyszerűbben összegyűjthessék a szükséges adatokat.
A magyar tanácsadók tisztában vannak a GloBE szabályozás árnyalataival és a helyi kontextussal is, és segíthetik a leányvállalatokat az adatok megfelelő minősítésében, hogy pontos információkkal szolgálhassanak központjaiknak. Mivel először a 2024-es pénzügyi évről kell majd élesben beszámolni, célszerű az előkészítő munkának gyorsan nekilátni, ha valaki még ezt nem tette meg, felvenni a kapcsolatot a tanácsadókkal, és a 2023-as év végi adatokkal elvégezni a tesztszámításokat. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy sok multinacionális cég anyavállalata elkezdte már bekérni magyar leányvállalataitól az adatokat.
Ezen kívül úgy tűnik, hogy idén – vagyis 2024 december 31-ig – az adóhatóságnál a kötelezetteknek be kell jelenteniük, hogy a szabályozás hatálya alá esnek.
Ehhez azt kell majd megvizsgálni, hogy a cégcsoport összes bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül, legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. Az ehhez szükséges nyomtatvány tudomásunk szerint még nem elérhető.
De mi is az a GloBE?
A GloBE egyike, az OECD által kimunkált megoldásoknak az agresszív adótervezés ellen, amely egységesen 15%-os globális minimum nyereségadót vezet be a multinacionális vállalatok számára, függetlenül attól, hogy hol működnek. Célja, hogy ezzel visszaszorítsa az adóelkerülési gyakorlatot, és arra ösztönözze a vállalatokat, hogy ott fizessenek adót, ahol valós gazdasági tevékenységüket végzik.
A GloBE rendszere elsősorban a 750 millió eurót meghaladó globális bevételű multinacionális nagyvállalatokra vonatkozik. Ugyanakkor ahhoz, hogy kiderüljön, hogy egy cégnek van-e ilyen kötelezettsége, nem elég az elmúlt év adatait figyelembe venni, hanem az előző négy évet is vizsgálni kell. Az érintett vállalatoknak ezután azt kell igazolniuk, hogy leányvállalataik minden működési országban legalább a 15%-os minimális adót megfizetik. Ha mégsem, akkor a különbözetet -speciális szabályok alapján valahol kivetik rájuk, vagyis a nap végén a nagyvállalatok „kisebb” magyarországi leányvállalatai is a kötelezettek lehetnek.
Magyarországon a különbözetet elsősorban elismert belföldi kiegészítő adóként (QDMTT) szedik majd be, ami azt jelenti, hogy a helyi csoporttagoknak itt kell az adót megfizetniük.
Mely adókat vehetünk figyelembe a GloBE számításánál?
A GloBE elsősorban a társasági jövedelemadókról szól, biztosítva, hogy a vállalatok nyereségük után adót fizessenek minden olyan országban, ahol megtermelik azt. Magyarországon a társasági adó mellett azonban beszámítható, tehát úgy nevezett lefedett adónak tekinthető a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaszolgáltatók jövedelemadója is. Ugyanakkor sem a forgalmi adókat, sem az ágazatspecifikus különadókat (így pl. az úgy nevezett kiskereskedelmi adót, hitelintézeti különadót vagy a gyógyszerforgalmazók adóját) nem lehet figyelembe venni a GloBE számításakor.
A helyzetet bonyolítja, ahogy már fent is utaltunk rá, hogy a GloBE rendszerét az egyes nemzetek számtalan részlettel teszik komplexszé: amelyeket a cégeknek a saját érdekükben nagyon fontos elemezni, figyelembe venni, különösen a bevezetés utáni első években, amikor még elérhetőek lesznek kedvezmények. Ráadásul nem elég, hogy a nemzeti szabályok eltérhetnek, az egyes cégek helyzete vagy egy-egy pénzügyi év is nagyon különböző lehet! Az előzetes kalkulációk, becslések készítése közben találkoztunk már olyan példával, ahol az effektív adó mindössze 12% volt, ahogy olyannal is, ahol elérte a 27%-ot. A legszerencsétlenebb helyzetben azok a cégek vannak, ahol a teljes adóteher már eléri a 15%-ot, miközben ezen felül nem lefedett különadókat is fizetniük kell Magyarországon, az ő adóterheik méltánytalanul magasak lehetnek.
Ezért a multinacionális cégek és magyarországi leányvállalataik számára kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek a tagjaikat érintő aktuális helyi szabályokkal, és így biztosítsák, hogy adózási gyakorlatuk továbbra is megfeleljen a legújabb nemzetközi normáknak és a helyi szabályoknak is, amelyek sokszor még kedvezményeket, mentességeket is kínálhatnak számukra.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
