Mára 2,3 milliárd dollárba kerül átlagosan egy új gyógyszerkészítmény kifejlesztése - számolt be a legfrissebb adatokról az AIPM eseményén Wintermantel Péter, a Novartis Hungária Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. Azt is hozzátette, hogy a gyógyszerfejlesztés és jóváhagyás folyamata 10-15 évig tart, és az engedélyezési folyamatból sikeresen kikerülő gyógyszer közül minden 5. hozza vissza a fejlesztési költségét. Ezért kerül ennyibe egy-egy gyógyszer - érzékeltették az előadók.
Galambos Vanda, a Roche Magyarország Health Policy Center vezetője fontosnak tartotta kiemelni a klinikai vizsgálatok jelentőségét, ami hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez, több tízmilliárd forint értékben idehaza is.
Harsányi András, a Takeda Pharma Kft Patient Value & Access vezetője azt is hozzátette, hogy régiós és európai tekintetben is lemaradásban van Magyarország az új gyógyszerek befogadása tekintetében. Az egészségügyi kiadás tekintetében is lemaradásban van az ország.
Szerinte többet kellene és illene minden összevetésben költeni az egészségügyre,
jobban elérhetővé válnának a gyógyszerek az országban.
Az innovatív gyógyszerszektor képviselői a hétfői eseményen azt hangoztatták, hogy a kormány illetékes szervei felé a gyakoribb és kiszámítható, előre tervezhető befogadás mellett érveltek (most 2-3 év telik el egy-egy nagyobb befogadás között), valamint az extraprofit címszó miatt megemelt terhek visszacsökkentését látnák szívesen. A Portfolio kérdésére Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója kifejtette:
alap forgatókönyvükben azzal számolnak, hogy a forgalmazói visszafizetési kötelezettség jelenlegi 40%-os arányszáma 20%-ra csökken vissza.
Vagyis abban bíznak, hogy jövőre teljesen kivezetésre kerül a gyógyszerforgalmazói extraprofitadó.
Ez 50 milliárd forintnyi kiesést jelentene a költségvetés számára - részletezte később Szalóki Katalin. Azt is hozzátette: az egészségügy költségvetési finanszírozását nem ez az összeg menti meg, cserébe viszont számos negatív következménye van az iparágra és a betegekre.
Azzal érvelt, hogy sok készítmény forgalmazása nem fenntartható a 40%-os kulcs miatt. Arra a kérdésünkre, hogy a magasabb teher miatt volt-e készítménykivonás a magyar piacról, Szalóki Katalin úgy válaszolt: konkrét termékkivonás nem történt, viszont van más negatív hatása is a magasabb adótehernek. Például a nagyobb gyógyszervállalatok a régiós megjelenésüket összevonják egy országba, Magyarországon nem lesz önálló központ, döntési egység, megszűnnek azok a nagykövetségek, amelyek a gyógyszervállalaton belül a magyar érdekeket képviselték. Ennek nyomán csökkenhet a klinikai vizsgálatok értéke az országban, összességében
leépülhet a Magyarországon lecsapódó hozzáadott érték, és ez a negatív folyamat már most megindult, ezt látják a gyógyszeripar képviselői.
Azt is hozzátették: nem az egyik napról a másikra valósul meg egy ilyen kivonulás, termékkivonás, egyszerűen a beteghozzáférésre is hatással lehet egy-egy gyártói döntés.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
