A legfrissebb jelentés szerint 2005 óta csaknem kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme. A Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálat által közzétett adatok alapján 2023-ra a tengervíz felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámokat, amelyek komoly hatással vannak a globális éghajlatra – derül ki az MTI összefoglalójából.
Az óceánok folyamatos melegedése már az 1960-as évek óta megfigyelhető, a hőelnyelés 1,05 watt négyzetméterenkénti értéket mutat, míg a korábbi évtizedekben ez az érték csupán 0,58 watt volt.
A változás következményeként gyakoribbá válnak a pusztító viharok, amelyek súlyos árvizeket okozhatnak, és a tengeri kánikulák is egyre szélesebb területeket érintenek.
A jelentés külön figyelmet szentel a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tenger állapotának, ahol a tengerfenék már állandó hőségben van. Ezenkívül a Baleár-szigetek partjainál tavaly augusztusban rekordmagas, 29,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek, amely 40 éve nem fordult elő. Az adatok arra utalnak, hogy a tengerfenék alatti 1500 méteres mélységben is jelentkeztek a tengeri hőhullámok hatásai.
A víz felmelegedése nem csupán a tengeri élővilágra van negatív hatással, hanem az ökoszisztémákra is, mivel a tengeri fajok elvándorlásra kényszerülhetnek, és a táplálékok eloszlásában zavarok keletkezhetnek. A jelentés figyelmeztet arra is, hogy a felmelegedés káros hatással lehet a halak szaporodására, ami a halászati ágazatra is súlyos következményekkel járhat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
