Az ipari forradalom óta jellemzően a fejlett országok gazdasági növekedése meghaladta a szegényebb nemzetekét, az 1995 utáni két évtized azonban kivételes periódusnak bizonyult. Ebben az időszakban mérséklődtek az országok közötti GDP-különbségek, visszaszorult a mélyszegénység, és jelentősen javultak a globális egészségügyi és oktatási mutatók. A malária okozta halálozások és a csecsemőhalandóság csökkenése, valamint az iskoláztatás terjedése mind pozitív változásokat hozott a fejlődő országokban.
Azonban az Economist vezércikke szerint
ma ezek a csodák már csak ködös emlékek.
A lap rámutat, hogy 2015 óta alig csökkent a mélyszegénység, amely még mindig 700 millió embert érint világszerte, míg a szegénységben élők száma megdöbbentő módon eléri a 3 milliárdot.
Bár a globális közegészségügyi mutatók javultak a 2010-es évek végén, a pandémia visszavetette ezt a folyamatot. A malária például ismét évi 600 000 feletti halálesetet okoz, ami a 2012-es szintnek felel meg. A Világbank adatai szerint
a 75 legszegényebb ország egyre inkább lemarad a leggazdagabbakhoz képest, és az elmúlt öt évben nőtt a vagyoni szakadék.
A helyzet kialakulásának okai között szerepel az orosz-ukrán háború, a klímaváltozás és a helyi konfliktusok elszaporodása. A Világbank Kína hitelpolitikáját is kritizálta, rámutatva, hogy számos szegény ország több pénzt fizet ki adósságszolgálatra, mint amennyi új hitelt kap.
Az Economist hangsúlyozza a szabadkereskedelem és a liberalizáció fontosságát a gazdasági növekedés és a jólét elősegítésében. A lap szerint a fejlődés megtorpanásáért nem kizárólag a gazdag világ felelős, de elismeri a nyugati erőfeszítések hibáit is, például a segélyezés visszaesését és a megmaradt források nem hatékony felhasználását.
A cikk rámutat, hogy a gazdag országokban is nőnek a vagyoni különbségek. Az Egyesült Államokban például nagyobb mértékben nyílt ki a vagyoni olló az elmúlt 50 évben, mint Európában.
Az Economist kritizálja a "reformok leállását" és a protekcionista tendenciákat számos fejlődő országban. A lap szerint ezek a politikák nem segítik a gazdasági növekedést és az életszínvonal emelkedését, hanem további nehézségeket okozhatnak a szegényebb rétegeknek. A magazin a szabadpiaci megoldások mellett érvel, hangsúlyozva, hogy
a kereskedelmi korlátok lebontása és a gazdasági liberalizáció lehet a kulcs a fejlődő országok felzárkózásához és a globális szegénység csökkentéséhez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
