Az új miniállam mindössze 0,1 négyzetkilométernyi területtel rendelkezik majd,
ami a világ legkisebb államává teszi.
Zöld útleveleit kizárólag a vallási vezetők és az adminisztratív személyzet tagjai kaphatják meg.
A bektasik eredetéről és történetéről Manyasz Róbert orientalista, az iszlám vallási irányzatok szakértője nyújtott részletes tájékoztatást. A bektasi szufi szekta a XIII. században alakult, alapítója Hadzsi Bektas Vali volt. Az irányzat az oszmán időkben vált jelentős vallási és politikai tényezővé, különösen a janicsár elitcsapatok lelki vezetőiként.
A szakértő kiemelte, hogy a bektasik misztikus szufi tanai alkalmasabbnak bizonyultak a térítésre, mint a szigorúbb szunnita ortodoxia. Nyitottságuk a helyi hagyományok iránt és rugalmasabb vallásgyakorlatuk hozzájárult népszerűségükhöz a Balkánon.
A bektasik történelme során több fordulópont is volt. A XIX. század elején, a janicsár csapatok feloszlatásával háttérbe szorultak, majd Törökországban 1925-ben betiltották működésüket. Ezt követően központjukat Albániába helyezték át, ahol egészen a kommunista hatalomátvételig szabadon működhettek. Az albániai kommunista diktatúra alatt a vallásgyakorlás tiltott volt, a rendszerváltás után, 1990-ben engedélyezték újra a vallásgyakorlást az országban.
A szakértő rámutatott, hogy a bektasik befolyása főként Dél-Albániában érvényesül, és történelmileg támogatták az albán nemzeti törekvéseket. Ennek ellenére a kommunista diktatúra alatt őket is betiltották, de a déli területeken sok családnak, köztük politikai vezetőkének is vannak bektasi kötődései.
Az albán társadalomban megfigyelhető földrajzi és ideológiai megosztottság a vallási hovatartozásban és a politikai preferenciákban is tükröződik. Az északi területek lakossága inkább jobboldali, míg a déliek inkább baloldali pártokra szavaznak.
Manyasz Róbert szerint
az iszlám vallási hierarchia és a hívők többsége nem fogadja el a bektasikat valódi muszlimoknak,
inkább eretnek szektának tartják őket. Ezért szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a tervezett miniállam valóban elősegíti-e majd a toleráns és nyitott iszlám eszméjének terjedését világszerte.
Az orientalista úgy véli, hogy az albán kormányfő javaslata inkább politikai demonstráció, amellyel Albániát ki akarja emelni a balkáni közegből. Ha a terv megvalósul, a Bektasi Világközpont jelenlegi vezetője, Edmond Brahimaj lehet az új miniállam feje.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
