Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Immár csak bő egy hónap van hátra az év egyik legfontosabb világpolitikai eseményéig, az amerikai elnökválasztásig, ami a leendő elnök személyét tekintve jelenleg kiszámíthatatlan kimenetelű eseménynek tűnik. Amióta Joe Biden július második felében lemondott az elnökjelöltségről, már többször fordult a kocka abban a tekintetben, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump az esélyesebb jelölt.
Az elképesztően kiélezett helyzet nagyban köszönhető az amerikai elnökválasztás azon specialitásának, hogy itt az egyes államok szavazásait kell megnyerni, hogy aztán a szinte minden egyes helyen fennálló “a győztes mindent visz elve” alapján kiosztott elektori szavazatokból meglegyen 270 az összesen 538-ból.
Hogy ez a rendszer mennyire szorosság tudja tenni a választást, jól mutatta már a 2020-as elnökválasztás is. Ott első ránézésre ugyan azt láthattuk, hogy országosan (ez az úgynevezett popular vote) Joe Biden 81,3 millió voksot (51,3 százalék), míg Donald Trump 74,2 millió szavazatot (46,9 százalék) kapott. Mind a 7,1 milliós szavazatkülönbség, mind pedig a százalékos arányok közötti különbség alapból sima Biden győzelmet sejtetne. A második ránézés is ugyanezt mutatja, ugyanis Joe Biden 306, míg Donald Trump 232 elektori szavazathoz jutott ezáltal.
Ám a harmadik ránézés már sokkal jobban megmutatja azt, hogy mennyire szoros tud lenni maga a végeredmény még ilyen országos szavazatkülönbség mellett is. Történt ugyanis az, hogy három úgynevezett csatatér állam, a 16 elektort adó Georgia, a 11 elektort adó Arizona, illetve a 10 elektort adó Wisconsin összesítve mindössze 42 858 szavazatnyi különbséggel dőlt el Joe Biden javára. Ez a három államban a két jelöltre leadott 11,5 millió szavazatnak mindössze a 0,37 százaléka.
Amennyiben 2020-ban a Trump kampánynak sikerült volna Georgia államban még 12 ezer, Arizona államban még 11 ezer, illetve Wisconsin államban még 21 ezer szavazót az urnákhoz szólítania, akkor 269-269 arányú döntetlen alakult volna ki az elektori kollégiumban. Még egyszer hangsúlyozom, 7 millió szavazatnyi popular vote különbség mellett.
Éppen ezért nagyon érdemes egy gyors pillantást vetnünk az egyes államokra a mostani voksolás kapcsán is, ugyanis az 51 államból 44 esetében meglehetősen tiszta a kép. Ezek a szinte biztosan republikánus (például Texas), illetve demokrata (például Kalifornia) kézbe kerülő államok. Ez a bizonyosság 44 állam esetében annyira erős, hogy jelenleg az ezek közül leginkább billegő Florida esetében a bukmékeri oddsokból visszakalkulálva Donald Trump 88 százalékos eséllyel húzza be ezt az államot, Kamala Harris 12 százalékos sanszával szemben. A 44 államból az összes többiben ennél jóval nagyobb a demokrata vagy republikánus jelölt esélye.
Tételezzük fel azt, hogy ebben a 44 kvázi fixen republikánus vagy demokrata államban nem történik bombameglepetés és mindkét jelölt stabil fölénnyel behúzza a neki már előre odaítélt helyet. Ebben az esetben innen 226 elektori szavazatot kapna Kamala Harris, míg 219 elektori szavazatot Donald Trump. Marad 93 elektor a csatatér államokban, amelyek tényleg csataterek, és világosan látható, hogy abszolúte itt dől majd el a választás. Innen kellene Harrisnek 44 vagy Trumpnak 51 elektort megszereznie.
Nézzük is meg most az elnökválasztási esélyeket ebben a hét csatatér államban úgy, hogy a bukmékerek által itt adott oddsokból (2024. szeptember 27-e délelőtt) kalkuláljuk vissza az egyes jelöltek százalékos esélyeit az adott állam elvitelére:
Még a hét csatatér állam közül is van öt olyan, ahol az egyik jelölt nagyjából 60-40 százalékos arányú eséllyel vezet. Ha ezeket is odaadjuk az itt vezető jelöltnek, és Donald Trump megkapja Georgia (16 elektor), Észak-Karolina (16 elektor) és Arizona (11 elektor) államokat, akkor a stabilan republikánus államokból jövő 219 elektora mellé még jön 43, amivel 262 elektori szavazata lenne, ami még mindig kevés a 270-es számmal leírható üdvösséghez.
Ha Kamala Harris megkapja ugyanezen az alapon Michigan és Wisconsin államokat, akkor az ő 226-os stabil demokrata államokból érkező elektori szavazatszáma 25-tel nő 251-re, ami szintén kevesebb, mint 270. Pontosan 19-cel, ami teljesen egyenlő a Pennsylvania államban kiosztható elektori szavazatszámmal.
Amennyiben tehát mindkét jelölt behúzza a stabil államait és a csatatér államok közül azokat, amelyek neki állnak jelenleg nagyjából 60-40 százalékos eséllyel, akkor kvázi ebben az egy államban dőlhet el az amerikai elnökválasztás. Amely állam viszont jelenleg teljesen billeg, 52 százalék Harris, míg 48 százalék Trump esélye, ami szinte pontosan megegyezik a teljes elnökválasztási eredményre vonatkozó esélyekkel.
Látva az egyes államokra lebontott választási esélyeket, meg kell állapítanunk azt, hogy minden adott ahhoz, hogy november 5-én egy végletekig szoros amerikai elnökválasztási eredmény szülessen. Simán előfordulhat egy a 2000-eshez hasonló helyzet, amikor egyetlen csatatér állam néhány száz szavazata lesz a döntő faktor a végeredményben.
Egy ilyen típusú „instabil” eredmény pedig könnyen vezethet olyan helyzethez, hogy hetekig-hónapokig a jogászkodás veszi majd át a főszerepet az eredményhirdetésben. Tekintettel arra, hogy a 24 évvel ezelőttihez képest mind az amerikai belpolitikai helyzet, mind pedig a nemzetközi helyzet sokkal felfokozottabb, egy ilyen döntetlenhez közeli eredmény komoly kihívások elé állíthatná sok más dolog mellett a világ tőkepiacait is.
Éppen ezért szerintem az év hátralévő részének az egyik legfontosabb kérdése az, hogy a november 5-i elnökválasztást követő 1-2 napon belül lesz-e gratuláció a vesztes fél részéről a győztes fél felé, vagy sem. A tőkepiacok szemüvegén keresztül nézve talán még annál is fontosabb kérdés ez, minthogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
Címlapkép forrása: Doug Mills/The New York Times/Bloomberg via Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
