Kijött a szeptemberi francia infláció, meglepően alacsony lett. Éves szinten 1,5%-os volt az áremelkedés mértéke, ami jócskán elmarad az elemzők által várt 1,9%-os növekedéstől. Az előző hónapban még 2,2% volt az éves infláció Franciaországban.
Az infláció ezzel az Európai Központi Bank célszintje (2%) alá csökkent, nem is kissé. Havi szinten 1,2%-os árcsökkenést mértek Franciaországban, ami szintén jelentősebb esés, mint amit az elemzők vártak (-0,8%).
A spanyol infláció is jelentősen elmaradt a várakozásoktól, mindössze 1,7% volt szeptemberben. Az elemzői konszenzus 1,9% volt. Az előző hónapban még 2,4%-kal nőttek az árak, tehát az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságában is jelentős esést látunk.
Az inflációs kép összhangban van a reálgazdasági adatokkal, amelyek összességében a vártnál nagyobb kamatcsökkentést vetítenek előre.
Az európai gazdaság eddig is gyengélkedett, ám a szeptemberi adatok szerint még nagyobb az esés. A beszerzésimenedzser-index adatok Franciaországban estek a legnagyobbat, pedig a második legnagyobb gazdaság eddig viszonylag jól tartotta magát. A német gazdaságban is romlott a helyzet, miután az előző két és fé évben stagnálást mértek.
Az eurózóna átlagos inflációs adata hétfőn érkezik, mindenesetre a mai adatok nem sok jót ígérnek. Az infláció esése önmagában örömteli, ám a hirtelen nagy mértékű esés annak a jele, hogy az EKB túlszigorított, és ebben az esetben a reálgazdasági kilátások is romlanak. A keddi bmi és a mai inflációs adatok eőrsíthetik a befektetők várakozását az eddig vártnál jelentősebb kamatcsökkentésre vonatkozóan.
Az EKB 2022 és 2023 között 450 báziponttal szigorított, 2024-ben eddig 50 bázispontot csökkentett. Az irányadó ráta most 3,5%, és a piac azt találgatja, hogy októberben vagy decemberben jön a következő 25 bázispontos kamatcsökkentés. A heti adatok az októberi vágás irányába mutatnak, de a hétfői eurózóna-adat döntő jelentőségű lesz.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
