Itt az MNB friss jelentése: ezért teljesít gyengén a magyar gazdaság idén

Az előrejelzés alappályáját kockázatok övezik. Ilyen például a lazább külső monetáris kondíciók, az óvatossági motívum oldódása, a beruházások növekedése. A lakossági fogyasztás terén inkább a felfelé irányuló, a beruházások terén inkább a lefelé irányuló kockázatokat látja a jegyank.

A kormányzat fiskális bejelentései csökkentik annak esélyét, hogy nem érjük el a hiámycélt, ám továbbra is fontos, hogy a kiadások terén fennmaradjon a fegyelem. Idén mindössze 0,3%-ponttal mérséklődhet az államadósság GDP-arányosan, ez csak a következő években gyorsulhat fel

A lakossági hitelezés már ébredezik, arra számíthatunk, hogy a lakossági hitelkihelyezések nőni fognak. A vállalati beruházások viszont csökkennek, nemzetközi rangosorokban is gyengül a magyar beruházás. Ennek egyik oka, hogy alacsony a magyar vállalatok kapacitáskihasználtsága. Ez összhangban van azzal, hogy a kibocsátási rés negatív.

A vállalatok beruházását szűkíti a magas infláció továbbra is: a vállalatok azt mondják, hogy az árak és energiaköltségek visszafogják a tevékenységüket, akárcsak a vevők hiánya. Az inflációnak hosszú az árnyéka – mondta Balatoni.

A kkv-hitelezés lassuló pályán van, a trendek összhangban vannak a makrogazdasági pályával, amit az MNB érzékel.

A jövedelemnövekedés nem egyenlően oszlik meg, a magas jövedelműeket jobban érinti, míg a társadalom alsó ötöde csak most kezdi utolérni magát – mondta Balatoni.

A külföldi kártyaforgalmak adatai szerint nem változott érdemben a külföldi vásárlások mértéke, tehát nem bezsélhetünk jelentősen megélénkült bevásárlóturizmusról – mondta Balatoni András. A pénzváltásoknál sem látnak jelentős emelkedést.

Az online vásárlásoknál ugyanakkor lát az MNB növekedést.

A magyar gazdaság nagyon erős fundamentuma, hogy magas a foglalkoztatottság. Balatoni felteszi a kérdést, hogy miért nem bocsátanak el a vállalatok a gyenge konjunkturális adatok ellenére? Elmondása szerint azért van, mert a vállalatok tudják, a demográfiai helyzet ellenük dolgozik, ezért van egyfajta munkaerőtartalékolás.

A munkaerőpiac feszessége időközben csökken, és ez sok szektorra érvényes. A versenyszférában az üres álláshelyek száma a munkanélküliek arányában csökken. A munkanélküliségi ráta alacsony volta ellenére az új álláshelyek kiírása megváltozott, ami összességében a munkaerőpiaci kondíciók lazulásának irányába mutat.

Ez azért kritikus, mert amikor a munkapiac feszes, akkor magas a bérdinamika a gazdaságban, ám a munkapiac lazulásával a bérindexek is mérséklődnek. Hogy ez ciklikus vagy strukturális tényező, azt jelen pillanatban nehéz megállapítani – ismertette Balatoni.

Ha nem a kiskereskedelmi forgalmat nézzük, hanem a teljes fogyasztást, valamint a magas megtakarítási rátát, akkor majdnem azt lehet mondani, hogy "nincs itt semmi látnivaló" – mondta Balatoni András. A lakossági fogyasztás most nem a kiskereskedelmi forgalomban csapódik le. A magyar fogyasztás megfelel a régiós átlagnak, és nagyjából összhangban van azokkal a makrofolyamatokkal, amit az MNB lát.

Ami a reálgazdaságot illeti, a hazai azsálykárok miatt a mezőgazdaság is gyengébben teljesít, az ipari lejtmenet pedig folytatódott – mondta Balatoni Adnrás, hozzátéve, hogy az ipari kilátások még romlottak is. Az ipar gyengélkedése nem magyar helyzet, nyugaton is ez látszik.

Az idei év gyenge gazdasági teljesítménye lehúzza a jövő év eleji növekedést is, tehát ez alapvetően meghatározza a jövő évi növekedést.

Az MNB azt várja, hogy átmenetileg 3% környékére mérséklődik az infláció, ám Balatoni Adnrás fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez nem jelent még árstabilitást. Ezt jól mutatja a maginfláció alakulása, ami várhatóan 5% körül alakul majd az év utóbbi hónapjaiban. A jegybank ugyanakkor azt várja, hogy 2025-ben fenntartható módon elérik az inflációs célt. A tarnzakciós ileltéknek 2024-ben 0,1%-pontos, 2025-ben 0,2-0,3%-pontos növekedést okozhat az inflációban. A 2025-es inflációs előrejelzésben 0,2%-pontot emelt a jegybank, ez a tranzakciós illeték hatása.

Összeségében az előrejelzés továbbra is konzisztens azzal, hogy 2025-ben fenntartható módon elérjük az inflációs célt

– mondta Balatoni.

A jegybank a mezőpgazdaság és az ipar gyenge teljesítményével, valamiont a vártnál kedvezőtlenebbül alakult beruházásokkal magyarázta a növekedés lassulására vonatkozó előrejelzését, illetve a külső környezet is szerepet játszott – ismertette Balatoni András, az MNB igazgatója. Az MNB az idei évre 1,4%-os növekedést vár.

Az MNB kedden a kamatdöntés során már ismertette a jelentés fő számait, amelynek nagyobb meglepetése az volt, hogy a növekedési előrejelzést jócskán lefelé módosította a jegybank. Emellett az inflációs előrejelzéseket is megismertük.

További részletekl hamarosan.

Címlapkép forrása: Portfolio