Orbán Viktor kijelölte a célt: 3-6%-os gazdasági növekedés kell

Ezek formálódóban vannak szerinte, de ezek a keretei:

• A növekedés fontos cél, az EU beleragad a 0-3% közötti sávba, idén 1% körüli lesz az ütem. A 0-3%-os sáv nekünk kevés, ezért leszögezte: „a gazdasági semlegesség politikájának első és talán legfontosabb eleme, hogy nekünk a 3 és a 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk.” Utalt rá, hogy ő is látta a jegybank tegnap jócskán lefelé rontott idei és jövő évi GDP-növekedési előrejelzését, és kicsit mosolyog is rajta, mert azt hitte, hogy a kormány gazdaságpolitikai lépései igenis szerepet játszanak a növekedési dinamika kialakításában. Ezzel együtt úgy fogalmazott: „azt gondolom, hogy a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési sávba már be tudunk lépni a következő évben, ott tudunk maradni 26-ban és meg tudjuk célozni utána a sáv fölső szélét is”.
• Nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaság sorsára. Nincs effektív korlát erre a közgazdaságtanban, de megfigyelése szerint aki 90%-os GDP-arányos adósságrátát elér, az már nem tud visszafordulni. Ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy ne is jusson el ide, hiszen a Covid utáni adósságugrás ismét „leküzdöttük magunkat” a 70% körüli szintre. Leszögezte: Magyarország képes arra, hogy ne csússzon vissza a 90% körüli adósság helyzetig. Kijelentette: „az államadósságnak csökkennie kell, ehhez fegyelmezett költségvetési politika kell”.
• Kellenek a külföldi működőtőke beruházások (lehetőleg modern technológiai beruházások), ez is kell a 3-6%-os növekedési rátához.
• Kell adócsökkentés, ehhez tőkejuttatási programot kell hirdetni a kkv-szektornak. Átfogó és jelentős tőkejuttatási program kell nekik a szavai szerint. Gyermekek utáni adókedvezményt meg kell duplázni jövőre, és jönni fog a szakmunkáshitel is 2025-ben – rögzítette a korábban már bejelentett lépéseket, amelyek a 2025-ös költségvetésben is megjelennek majd.
• Modern technológiákra van szükség, ami szerinte olyanokat jelent, hogy itt gyártsák a jövő autóját, a zöld energia csúcstechnológiáit itt működtessék, és a digitalizáció itt legyen a legkiterjedtebb egész Európában (okmányok).

A kormányfő a beszéde végén feltette a nagy kérdést: képes-e semlegesnek maradni egy gazdaságilag blokkosodó világban Magyarország. Ennek válaszához ismét a ChatGPT-t hívta segítségül, ami azt rögzítette, hogy igen. Ezért megállapította: "ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni." Ezzel a tudósításunkat befejeztük.

Felsorolta azokat a tételeket is, amik egy részéről már beszélt a kötcsei beszédéről kitett videóban:

• Finanszírozási semlegesség. Ez alatt azt érti: nem lehet csak a nyugati hitelpiacokról forrásokat bevonni, azaz meg kell jelenni a londoni, a japán, a kínai, és arab piacokon is. Jelezte: az első lépéseket, "a katari és a kínai hitelkapcsolatokat már ki is építettük".
• Beruházási semlegesség. Nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások közül.
• Piaci semlegesség: annak adunk el, aki megveszi. Szerinte érdekes a szerb példa, mert az EU-hoz akar csatlakozni, de amíg ez nem történik meg, addig a minap aláírt egy szabadkereskedelmi megállapodást Kínával 15 ezer árucikkre. A magyar kormányfő megjegyezte: nem tudja, hogy a szerb megoldás működik-e, azaz amíg lehet, addig a piaci mozgásteret maximálisan ki kell használni.
• Technológiai semlegesség. Itt jelezte: nem a Huawei-re, hanem Paksra kell például gondolni. Szerinte téves, hogy ez egy orosz beruházás, hiszen interkontinentális beruházás, sok amerikai, német cég is részt vesz benne.

Felsorolta a tételeket:

• „Mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk”.
• „Azzal üzletelünk, akivel a legjobban megéri üzletelni”. A gazdasági szempontokat, a versenyképességet semmi sem helyezheti háttérbe.
• „Csak a sajt értékeink alapján tárgyalunk”. Szerinte ez evidencia lenne, de az EU-ban és Amerikában árukapcsolások vannak. Utalt az EU-pénzek ügyére, ami „darázsfészek”, az EU-pénzek egy része elérhető, a másik része szerinte a gyermekvédelmi törvény miatt nem.
• „Minden égtáj felé tájékozódni kell”. Szerinte a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória már.

Összességében úgy látja: az EU-nak a stratégiai autonómia mellett nem föderális, hanem nemzeti alapon kellene gondolkodnia, de ebben jelentős kisebbségben van Magyarország az álláspontjával.

Kijelentette: "Én nem remélem azt, hogy az Európai Unió talál a versenyképesség hanyatlására egy olyan közös választ, amiben ha Magyarország osztozik, azzal megoldjuk a magyar versenyképesség problémáját is." Ezért egy magyar választ kell adni erre, ami a gazdasági semlegesség.

A kettészakadó világgazdaság láttán az egyik álláspont az, hogy transzatlanti gazdasági rendszerbe tagozódjon be Európa, és így a most még versenyelőnnyel rendelkező Egyesült Államok alá történjen a betagozódás.

Egy másik válasz az, amit Emmanuel Macron francia elnök szorgalmaz: stratégiai autonómia szükséges. Ez még szimpatikus is lehetne a magyar kormánynak, de mivel ezt összekötik a föderális Európa koncepcióval, így ez nem fog működni. A föderális Európa koncepció kapcsán leszögezte: „lehetetlen, fából vaskarika, vesztésre is áll a migrációs politikában”. Szerinte egyszerűen nem fog működni a föderális Európa gondolata, részben azért sem, mert a közös jólét csökkenne, és azért sem, mert közös hitelt akarna felvenni az EU. Utóbbi kapcsán megjegyezte: vannak olyan tagállamok az EU-ban, rajtunk kívül erőteljesebb államok is, amelyek számára "gazdasági öngyilkosság" lenne ennek elfogadása. Ezért az EU csak a nemzetek szövetségeként működhet – rögzítette.

A Nyugat a blokkosodással válaszol a világgazdaság megváltozására, ami hatalmi blokkok létrejöttét is jelenti, "időnként a vasfüggönyre emlékeztető" vehemenciával – rögzítette Orbán.

Szerinte ez az egész nem más, mint visszatérés a hidegháborús logikához. Ezzel szerinte kettétörik a világgazdaságot.

A Kelet válasza egy ideig az volt, hogy küzdött ezen folyamatok ellen, például Kína védte a világkereskedelmi szervezetet, és bízott benne, hogy a blokkosodási választ majd ellensúlyozni tudják.

Szerinte a végső mozgatórugó Keleten az, hogy a dolláralapú elszámolási rendszer helyett kiépítenek egy keleti rendszert, és akkor kettévált világ jön létre, két pénzügyi rendszer fog létezni.

Felidézte, hogy a Reuters idén nyáron egy átfogó oknyomozó anyagot hozott nyilvánoságra, hogy a Covid-időszakban milyen dezinformációs lépéseket hozott a Nyugat a kínai vakcinákkal szemben.

Utalt egy minapi hírre, hogy az Egyesült Államok 1,6 milliárd dollárt fog elkölteni a kínai dezinformációs kampányok ellen, Magyarországra is fog ebből jutni, erre majd figyelni fog a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

• Az olcsó energiabeszerzés lehetőségét elveszítette Európa, és vele együtt egy évnyi GDP-t, az áram- és gázár jóval magasabb a versenytárs nagy gazdaságok áránál.
• Csökken Európa világkereskedelmi súlya, a technológiai versenyben lemarad.
• A cégek nagy része az európai szabályozási akadályokat látja a legnagyobb kihívásként.
• A pozitív nettó migrációs egyenleg nem képes kompenzálni a csökkenő lakosságszámot, így az EU most először kénytelen úgy növelni a gazdaságát, hogy annak nem a húzó tényezője a növekvő lakosság.
• Az Európai Zöld Megállapodás politikai célkitűzése Orbán interpretációjában megkérdőjeleződik a Draghi-jelentés alapján, ha az európai gazdaság, versenyképesség, iparpolitika hanyatlani fog. Szerinte tehát veszély, hogy ha nincs összehangolva az iparpolitika és a zöld célrendszer. A ma reggeli Eurochambers-tárgyalás alapján is úgy látja, hogy az európai cégek fele az energiaköltségek szintjét tekinti a beruházások második legfőbb akadályának.
• Megállapítja, hogy jelenleg a Green Deal munkanéküliséget okoz, és nem eredményez olcsó energiát, mert a fosszilis energia határozza meg az energiaárak szintjét.
• Úgy értelmezi, hogy a Draghi-jelentés a magyar kormány által szorgalmazott akkumulátoripari fejlesztéseket, támogatásokat inkább pozitív színben tűnteti fel, mert elismeri, hogy az ilyen projekteknek juttatott állami támogatások összességében hasznosak.

Orbán megállapította, hogy helyes volt Bóka János és csapata azon választása, a magyar soros elnökség egyik központi témájává tette az európai versenyképesség témáját, az arról való diskurzust.

A kormányfő a Draghi-jelentés által szorgalmazott föderalista megoldási modellt nem támogatja, ezért azt javasolta, hogy azt ne is olvassák el a jelen lévők.

Szerinte a jelentés összességében olyan problémákat azonosít, amelyek gazdasági nehézségeket jelentenek az európai tagállamoknak, az iparipolitikának, versenyképességnek, és ezek a tényezők a magyar gazdaságra "kibírhatatlan" nehézségeket okozhatnak.

Az európai versenyképesség hanyatlásáról nem szokás beszélni az EU-ban, de Orbán szerint a a minapi Draghi-jelentés pont kapóra jön, amely rávilágít a gondokra. Az anyagot "mégiscsak egy feddhetetlen brüsszelita írta", egy alapító tagállam polgára – jegyezte meg a kormányfő.

Bóka János és csapa arra készül, hogy a magyar soros elnökség keretében november 7-én, vagy 8-án esedékes nagy budapesti találkozón kötni kellene egy nagy versenyképességi paktumot. (Az esemény feltehetően az Európai Politikai Közösség éves találkozója lenne – a szerk.)

Ez a kormányfő beszédének címe. Azzal kezdte, hogy bevezetik a gazdasági semlegesség kifejezést a politikai és gazdasági téren is – kezdte a kormányfő a beszédét. Elárulta, hogy mivel a definícióval gondok vannak, ezért a ChatGPT-vel íratott egy beszédet a gazdasági semlegességről, amelyre négyes értékelést adott.

Kis csúszás van a kezdésben.

A kormányfő a kedd esti tv-interjúban tett utalást arra, hogy ma az NKE-n bejelenti a tervet. Ezt úgy vezette fel Orbán Viktor, hogy két nagy veszéllyel kell szembenéznünk. Az egyik az orosz-ukrán háború, a másik pedig a világgazdaság átalakulása. Utóbbival kapcsolatos tervet leplez le szerdán a miniszterelnök. Szerinte ehhez az átalakuláshoz alkalmazkodni kell, miközben a világgazdaság kettészakad. A miniszterelnök úgy véli, hogy semlegességre van szükség Magyarország számára. Kiemelte: nem szabad egyik blokk alá sem kerülni, semlegességre van szükség.

Ezután ma reggel az Eurochambers elnökével tárgyalt, többek között a gazdasági semlegesség koncenciójáról.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher