Virág Barnabás: óvatos, türelmes monetáris politikára lehet számítani

A jegybank legközelebb októberben tart kamatdöntő ülést. Ezen a héten csütörtökön teszik közzé az inflációs előrejelzést, amelynek a fő számait már megismerhettük.

Virág Barnabás kérdést kapott a jegybankelnök személyével kapcsolatban, de nem kommentálja az ezzel kapcsolatos pletykákat, megszólalásokat.

Matolcsy György jegybankelnök mandátuma jövőre jár le, az utódának személyéről már elindultak a találgatások. A miniszterelnök beszélt erről pár hete, az értelemzések szerint Varga Mihály lehet Matolcsy György utóda.

Arra a kérdésre, hogy az MNB a növekedési prognózisában számolt-e az EU-s források feloldásával, Virág Barnabás azt mondta, hogy erről még nem született döntés, azaz ezzel nem számolhatott a jegybank.

A Fed 50 bázispontos kamatcsökkentését nem szabad túlreagálni – mondta Virág. Elmondta, hogy jelenleg a jegybank nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen változtatást hajtson végre a kommunikációban.

Jelen pillanatban nem lehet megítélni, hogy októberben, novemberben és decemberben milyen döntések születnek majd, ez az infláció, a külső kamatkörnyezet változásán múlik majd – mondta. Virág Barnabás elmondta, hogy nem szeretne és nem is tud ennél pontosabb iránymutatást adni.

A jegybank hónapról-hónapra hoz döntést, és minden hónapban két opció van az asztalon: a kamatok tartása vagy kis mértékű csökkentése. Júniusban és júliusban ez csökkentést, augusztusban szinten tartást jelentett.

A kommunikációs iránymutatás nem változott: a következő üléseken is ezt a két opciót fogja a jegybank mérlegelni.

Három tényezőt kell majd értékelni, ahogy azt már korábban is ismertette az alelnök.

Az elmúlt hónapokban meghozott döntések javították a költségvetési hiánycélok elérhetőségét, ez tükrözik a jegybank előrejelzései is – mondta Virág.

A monetáris politika kilátásai változatlanok – mondta Virág, hozzátéve, hogy nagy kérdés, hogy a nagy jegybankok globális kamatcsökkentései párosulnak majd egy recessziós környezettel, amit egyelőre nem tudunk. Geopolitikai kockázatok továbbra is vannak. Az inflációs érzékelés lassan követi le a dezinflációt, így arra van szükség, hogy az inflációs érzékelést horgonyozzuk.

Az augusztusban jelzett tényezőkkel kapcsolatban jelezte, hogy jelentősen csökkentek a bizonytalanságok, a fogyasztói bizalom lassú, óvatos helyreállását látjuk.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa elkötelezett az infláció szinthez való leszorításához, ebben nagy lépés, hogy az infláció már toleranciasávon belül van, de a következő lépés az lenne, ha a 3%-os elérné.

A jegybank az inflációs kilátások alakulását, főleg a szolgáltatószektor árazásának alakulását; az országkockázati megítélést (költségvetési célok elérhetősége és a külső egyensúlyi pozíció változása); a harmadik szempont a pénzpiaci stabilitás elérése. Ehhez továbbra is pozitív reálkamatokra van szükség. Globálisan visszatért a pozitív reálkamatok kora, ehhez kell mindenkinek igazodni – mondta Virág Barnabás.

Nem dőlhetünk hátra, és nem is fogunk hátradőlni

– mondta.

Óvatos és türelmes lesz a monetáris politika, a jegybank körültekintően és adatvezérelten dönt majd a kamatokról.

A vállalatok továbbra is komoly problémának ítélik meg az inflációt – mondta Virág Barnabás. Megismételte, hogy ezért a jegybanknak fontos feladata, hogy fenntartsa az árstabilitást, ezzel javítva a gazdasági szereplők bizalmát.

Az inflációs pálya megfelelően alakul a korábban előrejelzettnek, az egyedüli kis különbséget az magyarázza, hogy a tranzakciós illetéknek mekkora hatása lesz az inflációra, ez néhány tizedet jelent – mondta.

A hazai fogyasztás a régiós adattal együtt növekszik, 2024 második negyedévében 10%-kal magasabb a fogyasztás, mint 2019 második negyedévében, a lakossági fogyasztás az EU átlag felett áll helyre – mondta Virág. Az látszik, hogy a kulcsa továbbra is az a folyamatnak, hogy a lakossági megtakarítási hányad miatt a fogyasztási pálya a reálbérek emelkedésétől elmaradó ütemet mutatott, de ez a várakozások szerint tovább fog oldódni.

A foglalkoztatottság magas szinten, a munkaerőpiac historukusan alacsony szinten áll – mondta Virág Barnabás. Ám eközben az is látszik, hogy a versenyszférában csökken a nyitott álláshelyek száma. Tavaly ősz óta jelentős reálbér-emelkedést látunk a gazdaságban, ami historikus érteélmezésben is magas. Ez az erőteljes reál-béremelkedés a következő időszakban lassulgat, a következő években 4-5% körüli reálbér-emelkedés van benne a gazdaságban, ami támgoathatja a növekedést – mondta az alelnök.

Az MNB alelnöke elmondta, hogy a Fed kamatpályájára vonatkozó várakozások lejjebb tolódtak, és arra lehet számítani, hogy a nagy jegybankok kamatai a jövőben tovább csökkennek majd. A kockázati megítélésben volt egy pici volatilitás, szeptember első felében némileg romlottak az indexek, ám a Fed 50 bázispontos kamatcsökkentése után javult a kockázati megítélés.

Ami a döntést illeti, Virág elmondta, hogy az infláció tovább csökkent, és a várakozások szerint szeptemberben tovább csökkenni fog. Év közepétől ugyanakkor várható némi átmeneti emelkedés az inflációban, tehát most változékonyabb szakasza lesz az infláció alakulásának.

Összességében mind az inflációs és a reálgazdasági folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a jegybank az árstabilitás elérésével és a pénzpiaci stabilitással tud leghatékonyabban hozzájárulni a szereplők fokozott óvatosságának oldódásához és a növekedés beindulásához.

A pénzügyi piacok változékonyak, a geopolitikai feszültségek továbbra is velünk vannak.

Virág Barnmabás kitért a jegybank négy kritériumára, a monetáris poltikai döntés alapfeltételeire. Ezek mindegyike támogatta a kamatcsökkentést, de továbbra is óvatos, türelmes monetáris politika indokolt ebben a közegben. A jegybank a jövőben is ülésről ülésre, adatvezérelt üzemmódban dönt majd.

2025 elejétől a dezinfláció folytatódására számít a Magyar Nemzeti Bank, az inflációs kilátások tekintetében az MNB-nek nem változott a képe. Szeptemberben az infláció tovább csökkenhet, az év végi hónapokban pedig enyhén emelkedhet, és valahol 4% körül zárhatjuk az évet. A dezinflációs trend 2025 első negyedévétől folytatódhat.

2025-ben a jegybank nem számít a szolgáltatásinfláció olyan jelentős emelkedésére a visszatekintő árazás miatt, mint idén év elején.

Az idei éves infláció 4% alatt alakulhat, 2025-ben 2,7-3,6% között, 2026-ban 3% körül lehet majd az éves átlagos infláció – ismertette Virág az előrejelzésben foglalt számokat.

A növekedési prognózisokat a bejövő adatok és az európai konjunktúra hatására mérsékeltük, 2024-ben 1,4%-os növekedést várnak, 2025-re 3, 2026-ban 3% feletti növekedést várnak. A jegybank azt várja, hogy a fogyasztás pályája egyre élénkülhet.

A külső egyensúly javulása az idei és a következő évben is folytatódhat, ebben meghatározó a cserarányak javulása, a beruházásokban látott erőteléjes elhalasztása, az energiaárak csökkenése. A folyó fizetési mérleg javítása szükségszerű, és ez a következő években is jellemző maradhat.

A külső monetáris közeg némileg lazábbá vált, mivel a Fed és az EKB is kamatcsökkentést hajtott végre, ennek ellenére az MNB óvatos marad majd – mondta Virág Barnabás. A nagy piacok lezajlott piaci eseményeket ismertette ezután.

15 órakor kezdődik az MNB háttérbeszélgetése, ahol a mai 25 bázispontos kamatcsökkentés hátterét ismerhetjük meg.

Az eseményt élőben közvetítjük ebben a cikkben.

Címlapkép forrása: Shutterstock