A kanadai jegybank második embere szerint a döntéshozók további előrelépést szeretnének látni a maginfláció terén, annak ellenére, hogy az éves infláció már elérte a 2%-os jegybanki célt. Carolyn Rogers, a jegybank alelnöke a Bloomberg New Voices torontói rendezvényén elmondta, hogy bár az árnyomás enyhülése "örömteli hír" a jegybank és a kanadaiak számára, még nem lehet győzelmet hirdetni.
Rogers, az első nem közgazdász, aki modern korban alelnöki pozíciót tölt be, 2021 decemberében csatlakozott a jegybankhoz, amikor az irányadó hitelkamatláb még csak 0,25% volt. Korábban hosszú karriert futott be a pénzügyi szabályozás területén, többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság főtitkáraként dolgozott.
Az éves infláció augusztusban a jegybank által kitűzött 2%-os célértékre lassult, ami 2021 eleje óta a legalacsonyabb érték, a maginfláció pedig szintén enyhült, 2,35%-ra csökkent az előző havi 2,55%-ról.
Rogers szerint a döntéshozók szeretnék, ha a szolgáltatószektorban is tovább enyhülne az árnyomás, és a jegybank fenntartható módon szeretné visszahozni az inflációt a célértékre, bár elismerte, hogy az út során várhatóak nehézségek. Hozzátette azt is, hogy számos gazdasági adat érkezik még, mielőtt a jegybank október 23-án ismét kamatdöntést hozna.
Az infláció visszatérése a normál szintekre fontos siker a jegybank számára, miután a kanadai jegybank történetének egyik legagresszívebb kamatemelési ciklusát hajtotta végre. 2022 márciusától kezdve a központi bank kevesebb mint másfél év alatt emelte az irányadó kamatlábat 0,25%-ról 5%-ra, hogy megfékezze az elmúlt négy évtized legmagasabb inflációját.
Eddig a stratégia bevált, köszönhetően a lassuló globális növekedésnek, a helyreálló ellátási láncoknak és a mérséklődő energiaáraknak. Kanada inflációs rátája 6,1 százalékponttal csökkent, miután 2022 júniusában a csúcsérték 8,1% volt. Ez a leggyorsabb inflációs lassulás az 1980-as évek óta.
Most a jegybank egyre inkább attól tart, hogy az infláció a 2%-os célérték alá süllyed, ami mélyebb gazdasági lassulást eredményezhet, ezért nagyobb figyelmet fordítanak a növekvő munkanélküliségre és a gazdasági növekedésre.
A döntéshozók már három alkalommal csökkentették a kamatlábat június óta, így az irányadó rátát 4,25%-ra vitték le, és további csökkentésekben gondolkodnak.
Tiff Macklem, a kanadai jegybank elnöke a hónap elején megismételte, hogy a döntéshozók akár 50 bázispontos vagy annál nagyobb csökkentést is végrehajthatnak, ha az infláció és a gazdaság gyorsabban lassul a vártnál. Ugyanakkor azt is mondta, hogy ha a növekedés erősebb vagy az infláció tartósabb, akár a kamatcsökkentési folyamatot is megállíthatják.
Frances Donald, a Royal Bank of Canada új vezető közgazdásza szerint a kamatvágások mértéke kevésbé fontos, mint az, hogy hogyan alakul a gazdasági ciklus következő fázisa.
A kanadai jegybank júliusi monetáris politikai jelentésében 2,3%-os éves inflációs lassulást jósolt a harmadik negyedévre. A döntéshozók figyelmeztettek, hogy az úgynevezett bázishatások – az előző évi árváltozások hatása – valószínűleg felfelé tolhatják az inflációt 2024 végére.
