Súlyos gazdasági károkat okozhat az árvíz

Mivel még nem tetőzött a Dunán az árvíz, egyelőre a gazdasági károk összegének megjóslása rendkívül nehéz, de vélhetően az ipari termelést, valamint a lakossági fogyasztást nem befolyásolja majd jelentősen. A főszezonon már túl van a turizmus, így várhatóan kevesen mondják majd le magyarországi útjaikat,

így kicsi a valószínűsége, hogy a GDP-t is elsodorná a mostani árhullám.

Az ország korábbi tapasztalatai alapján az árvízi védekezés és a helyreállítás költségei jelentősen eltérhetnek az áradások intenzitásától és kiterjedésétől függően.

A legnagyobb pusztítást okozó, 2000-es tiszai árvíz esetében a védekezés költsége 12 milliárd forint volt (inflációval korrigálva ez 48,5 milliárd forintnak felel meg ma), míg 2013-ban ez az összeg 28 milliárd forintra nőtt – ez mostani árszínvonalon 38,4 milliárdot jelent.

A legutóbbi években azonban, amikor az árvizek kisebbek voltak, a védekezési költségek ennek csak töredékét tették ki, 2020-ban például mindössze 77 millió forintot.

A mostani osztrák és német tapasztalatokból kiindulva, az árvizek jelentős infrastrukturális károkat okozhatnak, mint például a védelmi rendszerek, duzzasztóművek, gátak sérülése, illetve a lakóházak és ipari létesítmények elárasztása. Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint a 2023-as szélsőséges időjárási események – beleértve az árvizeket is – több mint egymilliárd eurós kárt okoztak. A nyári villámesőzések miatt kialakult áradások ebből 700 millió eurónyi kárösszeget tettek ki, amely főként a lakóingatlanok, vasúti útvonalak helyreállítási költségeit jelenti.

Most úgy becsülik, hogy a vonatoknál, villamosenergia-infrastruktúrában esett károk miatt akár 1,5 milliárd eurót (közel 600 milliárd forintot) is felemészthet a még zajló árhullám.

Szász-Anhaltban 2023-ban csak a téli árvíz – amely évtizedek óta nem látott méretű volt –, több mint 40 millió eurós (16 milliárd forintos) kárt idézett elő, amelynek jelentős részét a védelmi infrastruktúra helyreállítására költötték el a Welt akkori összefoglalója szerint. Ez az összeg azért jó viszonyítási alap, mert itt a védművek hossza nagyjából akkora, mint most a Dunán érintett szakaszoké, de a közelítést rontja, hogy a német tartománynak három fő folyója van, az Elba, a Havel és a Saale, de mindegyik kisebb vízhozamú, mint a Duna.

A mostani magyarországi árvíz esetében is hasonló hatásokkal kell számolni, bár nehéz előre pontos összeget becsülni. A kár mértéke függ attól, hogy milyen területeket érint az árvíz, és mennyire voltak felkészülve a védekezésre. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jelentése szerint a korábbi évek árvízvédelmi fejlesztései, amelyekre milliárdokat költöttek, csökkenthetik a károk mértékét, ám egy nagyobb méretű árvíz esetén elkerülhetetlenek lesznek a jelentős anyagi veszteségek.

Erre a magyar kormánynak a védekezésre és a helyreállításokra 220 milliárd forintja biztosan a költségvetésben, ugyanis ennyit különítették el a rendkívüli kormányzati intézkedésekre.

Ez ugyan valamivel kisebb összeg, mint a 2023-as 255 milliárdos keret, azonban a tétel felülről nyitott, a kormány keze nincs megkötve, hogy mennyit fordít a helyzet és a károk kezelésére. Fontos megjegyezni, hogy ez a tétel nem dedikáltan az árvizek okozta nehézségek enyhítésére van, hanem minden váratlan helyzetet ebből az elkülönített összegből finanszíroz a kormány.

A szántóföldeken jöhet az igazi küzdelem

Egyelőre még az is kérdéses, hogy a mezőgazdaságra milyen hatással lesz a mostani szélsőséges időjárás. Mivel a folyómederben a vízszint jóval magasabb, belvizek alakulhatnak ki, amelyek akadályozhatják az őszi munkálatokat.

Szeptemberben a kukorica és napraforgó betakarítása zajlik Magyarországon, de az esős időjárás és a sár miatt ezek a munkálatok némi késést szenvedhetnek, bár ez egyelőre nem jelent komoly problémát. Az őszi talajmunkák és a vetési időszak még előttünk áll, így azok elmaradása egyelőre nem okoz gondot. Kivételt képez a repce, amelynek vetését szeptember végén el kell kezdeni, de ezen a téren sem beszélhetünk még késésről – persze kérdés, hogy a talaj mennyire lesz sáros az elkövetkező hetekben.

A legutóbbi, 2013-as nagy dunai árvíz idején több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területet károsított az árvíz, valamint az ezzel összefüggő belvíz és a védekezés.

Mivel Magyarországon több mint 5,3 millió hektár mezőgazdasági terület van, melyből 10 ezer hektár semmilyen mértékben nem határozza a termés és az árak alakulását. Azonban még egyelőre nem lehet tudni, hogy most mekkora területet érintenek majd a közvetlen és közvetett következmények.

Egyre nagyobb európai probléma

Az árvizek egyre gyakoribbak és hatásaik súlyosabbak a klímaváltozás miatt, ami azt is jelenti, hogy az árvédelmi költségek és a helyreállítási munkálatok nagysága is egyre nő. Az Európai Unió természeti katasztrófák monitoringjával foglalkozó rendszere, NatCatSERVICE szerint a folyók áradása az egyik leggyakoribb és legköltségesebb katasztrófaforrás Európában, és a kiadások egyre nagyobbak, mert a 2000-es és 2010-es évek szárazabb periódusai miatt az ártereket egyre több helyen beépítették, ezért az ingatlankárok mértéke is megugrott.

A NatCatSERVICE adatbázisa szerint 1980 és 2017 között az árvizek és földcsuszamlások közel 160 milliárd eurós kárt okoztak az EU tagállamaiban. A PESETA IV becslése szerint azonban az árvizek okozta gazdasági károk még ennél is nagyobbak voltak az EU-ban, a folyami árvizek esetében évi 7,8 milliárd euró, a tengerpart menti árvizek esetében pedig 1,4 milliárd euró volt az átlagosan kiesett összeg. 2018-2024 között viszont több nagy árvíz volt kontinens szerte, a Centre for Economic Policy Research becslései szerint már évente 12 milliárd eurónyi gazdasági terhet jelentettek az áradások, a helyreállítás és a késő termelés.

Címlapkép: Egy hidat elsodor az árvíz a heves esőzések után 2024. szeptember 15-én a csehországi Jesenikben. A fotó forrása: Gabriel Kuchta/Getty Images