Ez a lépés rávilágít arra, hogy az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) egyre vonzóbb lehetőséget jelent az európai bankok számára. Az egyik forrás szerint: "A Credit Agricole kiszáll a nemesfémekből, a meglévő kockázatot kezeli, és hagyja, hogy a könyvben lévő pozíciók leforogjanak."
A bank 2025-től a nemesfémek helyett a szabályozott szén-dioxid-piacokon fog kereskedni,
a vonatkozó indoklás szerint a váltás összhangban áll a Credit Agricole "zöld ambícióival". A bank és annak vállalati és befektetési banki ága, a Credit Agricole CIB nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A döntés várhatóan nem lesz jelentős hatással a nemesfémek piacára, mivel a Credit Agricole CIB üzletága viszonylag kicsi az iparág vezető szereplőihez képest. A bank fokozatosan csökkenti jelenlétét ezen a piacon a 2020-as világjárvány okozta zavarok óta.
A londoni tőzsde elemzői szerint a globális szén-dioxid kibocsátási engedélyek piacán a kereskedett értékpapírok értéke 2023-ban rekordot jelentő jelentő 881 milliárd eurót ér el, amelyből az EU ETS 770 milliárd eurót tesz ki. A piaci földgázárak alakulásával korreláló karbonkvóták árfolyama azonban a 2023 eleji csúcshoz képest jócskán beesett, ahogy az a lenti grafikonon is látható. Ennek okaival korábban egy részletes elemzésben foglalkoztunk, a lényeg:
- az európai gazdaság és ipar visszafogott teljesítménye,
- a megújuló energiaforrások terjedése és a villamosenergia-termelés emissziójának csökkenése,
- valamint a vártnál enyhébb téli időjárás is
lefelé irányuló hatást gyakorolt az európai uniós szén-dioxid-kibocsátási egységek árfolyamára. A piac kilátásaival egy másik elemzésben foglalkoztunk, amit itt lehet elolvasni.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
