Mi a lényeg?
A SPAR Magyarország által indított perben csütörtökön hozott ítéletet az Európai Bíróság, amelynek fő állítása az, hogy
ellentétes az uniós joggal azon magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson.
Az ítélet indoklása szerint e szabályozás megfelelő indokolás nélkül megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg e termékek eladási árát és mennyiségét.
A Bíróság összességében azt mondta ki, hogy az árstop szabályozás sérti a szabad versenyt, az uniós joggal ellentétes, így az emiatt kiszabott bírság is jogsértő. Emellett a hivatalos indokként felhozott infláció elleni küzdelemhez is aránytalanul szigorú volt ez a lépés.
Gulyás Gergely a csütörtöki eseményen az ítéletre úgy reagált, hogy "nem lepődtünk meg. Hogyha Brüsszelen múlt volna, akkor árcsökkentő akciózás nem lett volna Magyarországon és ha a Sparon múlt volna, akkor se lett volna." Rámutatott, hogy a konkrét döntés egy adott bírságra vonatkozik, amit a Sparnak az Európai Bíróság határozata után nem kell megfizetnie.
Az ársop szabályozást tavaly júliustól szűntette meg a kormány, utána a kötelező akciózás jött, amely idén július 1-től szűnt meg, akkor ugrott meg a korábbi árstopos termékek ára. Azt követően a GVH figyel kiemelten arra, hogy az élelmiszer termékek ára hogyan alakul.
Így jutott az uniós bíróság elé az ügy
Az Európai Bíróság C-557/23. számú ügybeli mai uniós bírósági ítélete azután született, hogy a Szegedi Törvényszék előzetes döntéshozatalra terjesztett elő egy kérdést tavaly szeptemberben a SPAR Magyarországra kiszabott bírságból keletkezett jogvita nyomán. Az ügy előzménye az, hogy 2022 februárjában a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék (a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús, valamint a tej bizonyos típusai) forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban.
E kormányrendelet szövege szerint azok a kereskedők, akik e termékeket egy meghatározott korábbi időpontban már forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben – kezdetben a referencia-időszakban árusított átlagos napi mennyiség, később az ilyen referencia-időszakban a szóban forgó termékekből készleten lévő mennyiség függvényében – hatósági áron árusítani. 2023 májusában a magyar hatóság bírságot szabott ki a SPAR Magyarországgal szemben, megállapítva, hogy e kiskereskedő az egyik kereskedelmi egységében nem tartotta tiszteletben a kormányrendeletben említett öt termék készleten lévő napi mennyiségére vonatkozó követelményt.
A SPAR eljárást indított a Szegedi Törvényszék előtt e hatóság határozatának megsemmisítése iránt. E bíróság, mivel kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e az ún. KPSZ-rendelettel, a 2021. december 2-i (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, és különösen a mezőgazdasági termékek értékesítési árának a szabad verseny alapján történő szabad meghatározása elvével, az Európai Unió Bírósághoz fordult.
Mit vizsgált a Bíróság és hogyan döntött?
A Bíróság a vizsgálatai alapján megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a KPSZ-rendelet egyik alapvető alkotóeleme. Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.
A Bíróság Magyarország arra alapított érvét vizsgálta, hogy e korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A Bíróság megállapította, hogy még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak. A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.
E körülmények között a Bíróság megállapította, hogy a magyar kormányrendelet, beleértve annak szankciórendszerét is, ellentétes az említett uniós rendelettel.
Címlapkép forrása: Shutterstock
