Amikor a kormány tisztviselői néhány hete arról beszéltek, hogy a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagkereset felét, akkor hatalmas, 18-20%-os béremelésre lehetett számítani a következő három évre, mivel a minimálbér az átlag 40%-a körül mozgott az elmúlt években.
Ugyan az erőltetett béremelésnek számos kockázata van (kezdve az ár-bér spiráltól egészen a vállalati csődökig), nem lett volna meglepő (és teljesen indokolatlan) annak fényében, hogy a hazai minimálbér az EU sereghajtója lett. Lehet ezt persze azzal korrigálni, hogy a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) ennél magasabb, ettől függetlenül tény, hogy a magyar minimálbér leszakadt nemcsak az EU-s, hanem a régiós versenyben is.
Szépen lassan azonban kiderült, hogy a kabinet igazából nem is úgy gondolta az átlagbér felének az elérését, ahogy elsőre tűnt. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egyik ülésén arra jutottak a felek, hogy ne a bruttó átlagkeresetet vegyék figyelembe, amikor az 50%-os arányról beszélnek, hanem az úgynevezett "rendszeres béreket". Ebben nincsenek benne a jutalmak, egyszeri juttatások, illetve egyéb prémiumok.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mennyivel nőhetnek a bérek Magyarországon a következő 3 évben?
- Milyen tényezők befolyásolhatják a bérek emelkedését?
- Mekkora emeléssel lehetne elégedett a kormány?
- Mekkorát emelkedhet a minimálbér, a bérminimum, illetve az átlagbér?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
