Az elmúlt néhány hónapban sokat bonyolódott az Európai Központi Bank (EKB) helyzete. Hosszú időn keresztül egyértelmű volt a képlet: a mandátumának megfelelően a történelmi magasságokba szökő infláció ellen küzdött, a növekedési kihívások érthetően másodlagosak voltak. Ám ahogy csökkent az infláció, úgy vált egyre bizonytalanabbá, hogy mekkora monetáris szigorra van szükség. Ugyan az EKB a szolgáltatószektori infláció ragadós voltát hangsúlyozta, azonban eközben lehet, hogy sokáig rossz helyre figyelt. Emiatt mára nem az lett a kérdés, hogy mikor és mennyivel folytatja a kamatcsökkentési ciklusát az EKB, hanem sokkal inkább az, hogy mennyire késett el a kamatcsökkentésekkel és behozható-e még a lemaradás.
Hogy állunk inflációs fronton?
Az előző kamatdöntő ülésen még az EKB óvatosságát azzal indokolta, hogy a szakszervezeti bértárgyalásokon magas béreket alkudtak ki az első negyedévben, ami fenntarthatja a magas árnyomást a szolgáltatószektorban. Azonban azóta a helyzet minden fronton sokat változott. Inflációs fronton az augusztusi infláció kifejezetten kedvező lett, hiszen az infláció 2,2%-ra, a maginfláció pedig 2,8%-ra csökkent.
Eközben a második negyedévben a szakszervezetekkel kialkudott bérek az előző évhez képest csupán 3,6%-kal nőttek, ami érdemi csökkenés az első negyedéves 4,7%-os növekedéshez képest. Emiatt az EKB egyetlen igazi érve a tartásra el is illant.
Ráadásul az EKB számára kifejezetten kedvező az is, hogy az inflációs várakozások már horgonyzottnak tűnnek. Például a a lakosság körében már huzamosabb ideje többségben vannak azok, akik az infláció további csökkenésére számítanak.
Mi a helyzet a növekedéssel?
Növekedési oldalról a helyzet nem lett jobb az elmúlt hónapokban, sőt. A második negyedévben az euróövezet csupán 0,2%-kal növekedett az előző negyedévhez képest és igazából 2022 vége óta a recesszió szélén táncol az euróövezet. Ráadásul egyértelmű jelei vannak annak, hogy ez a közeljövőben akár gyorsan romolhat is.
A beérkező havi adatok alapján a helyzet gyorsan romlik. A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 2022 vége óta az aktivitás csökkenését jelentő 50 pont alatt tartózkodik, a feldolgozóipari termelés a kínai lassulás miatt nem képes kijönni a recesszióból. Ráadásul a Volkswagen is hosszú idő után német gyárakat zárna be.
A szolgáltatószektori BMI valamivel 50 pont alatt tartózkodik, de erőteljes növekedés erről az oldalról sem várható. A kiskereskedelmi forgalom ismét visszaesést mutat, míg az euróövezeti háztartások egyre többet takarítanak meg és fizetik vissza adósságaikat (mérlegleépítés). Az egyetlen stabilitást az adja, hogy a munkanélküliségi ráta még alacsony.
Eközben az ingatlanszektor sem talál magára. Az építőipari BMI a 2013-as indulása óta nem volt ilyen alacsony szinten (a koronavírust leszámítva) és az ingatlanárak is esnek éves alapon.
Mit jelent ez a monetáris politikának?
Összességében az inflációs kilátások tovább javultak az elmúlt hónapokban, miközben a szakszervezetek által kialkudott bérnövekedés nagyot csökkent a második negyedévben. Eközben a bejövő reálgazdasági adatok alapján növekszik az esélye, hogy újra recesszióba csúszhat az euróövezet, de legalábbis annyi mindenképpen kijelenthető, hogy egyáltalán nem látszanak a fellendülés jelei.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az elemzői konszenzus 25 bázispontos kamatcsökkentést vár a mostani ülésen és decemberben is.
Egyes elemzőházak szerint akár vészhelyzeti kamatcsökkentésre is szükség lehet novemberben, amennyiben a reálgazdasági kilátások tovább romlanak.
Beszélnünk kell az EKB különböző kamatairól
Jelenleg az EKB betéti kamata 3,75%-on áll, míg a refinanszírozási kamata 4,25%, a hitelkamata pedig 4,5%. A várakozások szerint a betéti kamat 25 bázisponttal 3,5%-ra csökkenhet, a refinanszírozási kamat pedig 3,65%-ra (azaz 60 bázisponttal), míg a hitelkamat 3,9%-ra csökkenne (60 bázispont). A két 60 bázispontos csökkenés egyrészt a 25 bázispontos kamatcsökkentésnek köszönhető, másrészt pedig annak a márciusi döntésnek a következménye, hogy a jegybank közelíteni akarja egymáshoz a különböző kamatokat.
Ennek célja, hogy az EKB hatékonyabbá tegye az eszköztárát. Erre a lépésre a mennyiségi korlátozás (QT) korábbi bevezetése és fenntarthatósága miatt van szükség, azért, hogy a likviditás szűkölésével párhuzamosan a bankok kedvezőbb feltételek mellett juthassanak finanszírozáshoz. Ez a piac által tudott és várt lépés, emiatt ennek addicionális piaci hatása nem lesz feltehetőleg.
A jegybank továbbá ezen az ülésen teszi közzé az Inflációs jelentését és ezzel együtt a részletes előrejelzését. Itt fontos lesz majd figyelni, hogy mennyivel csökkenti a növekedésre vonatkozó előrejelzését, mivel ezen a ponton már elsősorban erre figyelhetnek a befektetők.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
