Takács Péter a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XXI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia megnyitója előtt elmondta: az orvos-beteg találkozások száma a koronavírus-járvány előtt az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban csaknem 70-77 millió alkalmat jelentett évente, majd a pandémia alatt radikálisan, évi 55 millió környékére esett vissza, azonban most újra felívelőben van.
Így a betegeknek egyre inkább az lehet az érzésük, hogy nehezebben jutnak hozzá az ellátáshoz
– jegyezte meg az egészségügyi államtitkár, éppen ezért fontosnak nevezve a transzparenciát.
Erre nyújt megoldást a már hárommillió felhasználóval rendelkező Egészségablak applikáció, amelyben online időpontfoglaló is működik. Mostanra már a járóbeteg szakrendelők túlnyomó többsége csatlakozott is a rendszerhez – tette hozzá.
Az applikációt használó beteg a mobiltelefonján keresztül az egész ország szakrendelőire rálát, és ha a legközelebbiben nem talál időpontot, lehetősége nyílik arra, hogy Magyarország más területén is igénybe vegyen ellátást. Ez jelenleg csak a nem beutaló köteles ellátásoknál működik, de a jövőben a beutalót igénylő ellátásokra is tervezik kiterjeszteni – ismertette. Tehát ha valaki nem a területi ellátási kötelezettség szerinti rendelőbe kap időpontot, akkor már a jogszabály szerint nem lehet „elhajtani” a pácienst - egyértelműsítette Takács Péter.
Takács Péter kiemelte: a lehetőség a szolgáltatóknak is előrelépést jelent, kisebb az adminisztrációs teher és a telefonos forgalom. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a webes foglalási lehetőség nem jelenti a klasszikus telefonos vagy személyes időpontfoglalás megszűnését.
Az Economx beszámolója szerint azt is mondta, hogy az állami- és magánellátás viszonyáról elmondta, hogy a szétválasztási folyamat végére érnek lassan.
Az orvosok teljesítményével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy
a gyógyítók 10-15 százaléknak a teljesítménye esett vissza, és az általuk képviselt etikátlan betegellátás rányomja az egészségügyre a bélyeget.
A konferencia megnyitóját követő egészségpolitikai fórumon Nagy András Csaba, a Medicina 2000 Szövetség elnökségi tagja ismertette szervezetük idei éves állásfoglalását, amelyben felhívta a figyelmet az egészségügy állandósult humánerőforrás-problémájára. Továbbá jelezte: szövetségük különösen érdekelt az előjegyzési idők csökkentésében, a finanszírozási problémák javításában, valamint indokoltnak tartanák az önkormányzati tulajdonú szakrendelők államosításának végleges elvetését is.
Az elhangzottakra reagálva Takács Péter kiemelte: ebben a kormányzati ciklusban biztosan nem lesz államosítás.
Szólt arról is, hogy az orvosok nyugdíj utáni továbbfoglalkoztatásának szabályait egyszerűsítették – és az őszi parlamenti ülésszakban tovább egyszerűsítik –, a szakdolgozók esetében pedig a munkáltató maga dönthet a foglalkoztatásról.
Az egészségügyi államtitkár a konferencián az online időpontfoglaló rendszerhez való csatlakozásra biztatta azokat a szakrendelőket, amelyek még nem tették meg azt.
Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese a konferencián arról beszélt: a járóbeteg-ellátó rendszer esetszáma 2023-ban 67 millió volt, 2024-ben pedig eléri 70 milliót.
Az ellátás több mint 70 százalékban a kórházakhoz integrált szakrendelőkben történik, és 30 százalékban az önálló járóbeteg szakrendelőkben, amelyeknek kétharmada Budapesten vagy a fővárosi agglomerációban van – közölte.
Az Economx arról írt, hogy az előjegyzett betegek 30 százaléka nem jelenik meg a szakrendelésen. Szóba került, hogy a szakrendelők esetleg egy ezer forintos lemondási díjat vezessenek be, ez nem vizitdíjat jelentene. Technikailag ez úgy nézne ki, hogy elkérnek a betegtől az időpont foglalásakor egy jelképes összeget, amit ha megjelenik a rendelésen, akkor visszakapja.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
