Az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottsága kedden megvitatta a törvényjavaslatokat, köztük a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését - jelentette a hivatalos Hszinhua hírügynökség részletek közlése nélkül.
Ha jóváhagyják, ez lenne az első nyugdíjkorhatár-emelés több mint 40 év óta.
Nem véletlenül jött elő a nyugdíjkorhatár kérdése, Kínának demográfiai ellenszéllel kell szembenéznie, amely a gazdaságának növekedési kilátásait is terheli. A küszöbérték emelése lelassítaná a munkaképes korú népesség csökkenését, és több időt nyerne Pekingnek a születési ráta növelésére, amelynek csökkenése tavaly rekordot döntött.
A javaslatot pénteken hagyhatják jóvá, amikor az NPCSC ülése befejeződik. Korábbi, például 2008-as viták egy ilyen változtatásról nem jutottak el a jogalkotási szakaszig. Legalább az 1970-es évek óta
a dolgozók nyugdíjkorhatárát a férfiak esetében 60, a nők esetében pedig 50 és 55 év között tartják, amivel Kína világszerte az egyik legalacsonyabb nyugdíjkorhatárral bír.
Bár a munkavállalók általában egyik országban sem örülnek egy ilyen lépésnek, Kínában az ellenállás mélyebb aggodalmakról árulkodik. A nemzet vállalatai hírhedtek a "996-os" kultúrájukról - ami azt jelenti, hogy reggel 9-től este 9-ig dolgoznak, a hét hat napján -, valamint a nők és a 35 évnél idősebbek felvételével szembeni diszkriminációról.
Az életkoron alapuló megkülönböztetés megszüntetése érdekében a múlt hónapban a tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy fellépnek a felvételi előítéletek ellen, többek között a nemre és életkorra vonatkozó diszkriminatív megfogalmazásokat tartalmazó álláshirdetésekkel szemben.
Kína népessége 2022 óta csökken, és az állami CCTV keddi jelentése szerint a 2021-es 14,2%-ról 2035-re a 65 éves és annál idősebbek várhatóan a lakosság 30%-át teszik majd ki.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
