Az anyagot a vg.hu szúrta ki, de érdemes bővebben is megvizsgálni, hogy miket tartalmaz az eredeti anyag. A konzultáció már lezárult, ennek tapasztalatait összesíti most az FGSZ és rövidesen benyújthatja elbírálásra a megvizsgáló Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal felé.
A FGSZ egyetlen projektet javasol feltételesen megvalósítani a következő 3 évben, mégpedig azt, hogy az idén év végén lejáró, nem megszakítható gázszállítási kapacitást tartósan biztosítaná az ukrán vezetéküzemeltető felé. A megvalósítás technikai részleteiről az FGSZ folyamatosan tárgyalt az ukrán gázhálózati rendszerüzemeltetővel (GTSOU), de még nem véglegesítették az alábbi irányokat:
- Nemzetközi mérőállomás létesülne Beregdarócon, a határkeresztező pont magyar oldalán;
- Átalakítanák a beregszászi mérőállomást kétirányú mérésre, a határkeresztező pont ukrán oldalán;
- A beregdaróci csomóponton jelenleg beépített elzáró szerelvényeket felülvizsgálnák és szükség szerint cserélnék akár a határkeresztező pont magyar, akár az ukrán oldalán történik a mennyiségmérés.
Ez a projektjavaslat azután bukkant fel az FGSZ hálózatfejlesztési tervében, hogy a magyar-ukrán határkeresztező ponton HU>UA szállítási irányban 327 em3 /h nem megszakítható kapacitás került felajánlásra teszt jelleggel a 2022.01.01-2024.06.30 közötti időszakra, 400 em3 /h nem megszakítható kapacitás a 2024.07.01-2024.09.30 közötti időszakra és 327 em3 /h nem megszakítható kapacitás a 2024.10.01-2024.12.31 közötti időszakra.
Így tehát a teszt jelleggel felajánlott nem megszakítható kapacitás idén év végén lejár (ha nem hosszabbítják meg újra), és ezt a megoldást tervezné tartós megoldással helyettesíteni az FGSZ.
Erre az ukrajnai gázhálózati infrastruktúrát ért orosz támadások miatt, illetve az év végétől bizonytalan orosz-ukrán gáztranzit miatt is fokozott szüksége lehet Ukrajnának, mivel jelenleg nyugati irányból csak Szlovákia felől számíthat nem megszakítható kapacitásokra, amelyek különösen értékesek lehetnek egy hidegebb téli periódusban az ukrajnai fogyasztók kiszolgálása érdekében.
Az FGSZ tízéves hálózatfejlesztési terve négy olyan projektjavaslatot is tartalmaz, amely a 4. és a 10. év közötti időszakban valósulhatna meg, ilyen lenne
- A Románia felől Magyarország irányába megnövelt gázszállítást lehetővé tevő kapacitásbővítés (Csanádpalota (RO>HU) kapacitás bővítése)
- A városföldi kompresszorállomáson a meglévő eszközállományból 1 vagy több lecserélése összesen 10-12 MWe / kompresszorállomás beépített teljesítményig, illetve a Városföld-Vecsés DN800, PN75, 78 km vezeték létesítése.
- A szlovén-magyar összekötő vezeték kiépítése. Szlovénia az egyetlen, amellyel nincs közvetlen gáz összeköttetése Magyarországnak, ezt orvosolná a projekt egy korábbi magyar-szlovén kormányzati megállapodás nyomán, és évi 0,4 milliárd köbméteres lenne az interkonnektor kapacitása. Ezzel a szlovén gázkereskedők elérnék a magyar föld alatti tárolókat, magyar kereskedők pedig akár az olasz LNG importkapacitásokat is.
- Négy hidrogén folyósó kiépítését javasolja az FGSZ, amellyel csatlakozna a European Hydrogen Backbone-hoz, illetve a hazai hidrogén termelők és hidrogén felhasználók várható szállítási igényeinek biztosítását is előkészítené. A projekt a szlovák, román, ukrán és szlovén irányba épülnének ki 2030-2035-ig a folyosók.
A hálózatfejlesztési terv további érdekes ábrákat is tartalmaz, így azt, hogy a hazai gázkitermelés napi volumene várhatóan hogyan alakul a következő években. Jól látható, hogy a most zajló kitermelési projektek segítségével napi 4 millió közeléből 5,5 millió köbméterre nő majd a kitermelés a következő években, majd várhatóan süllyed.
Rámutat az anyag a napi földgáz csúcsigények várható ágazati összetételére is, eszerint az elosztóhálózati üzemeltetők felől az igény várhatóan trendszerűen csökken a következő években a gázkiváltási, energiahatékonysági projektek miatt, az ipari szereplők és az erőművek felőli fogyasztás stabilnak tűnik, az új gázerőművek kereslete pedig minderre rakódik majd rá. Ezek együtteseként a napi csúcsigény még a 2030-as évek elején is hasonló lehet, mind az elmúlt években.
Végül az is érdekes, hogy az enyhébbé váló telek mellett a napi fogyasztási csúcs is csökkenőben van, és ezzel párhuzamosan az éves magyar gázfogyasztási is jelentős csökkenést mutatott az utóbbi években, 2023-ban már „csak” 8,3 milliárd köbméteres volt a fogyasztás, ami 9 éves mélypontot jelentett.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
