A Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint 414,4 milliárd forint lett a büdzsé hiánya augusztusban, ez a legmagasabb augusztus havi hiány az elmúlt 23 évben.
"A meghozott döntéseket követő hónapokban két alkalommal is többlettel zárt a költségvetés. Az augusztusi, szezonális folyamatokra visszavezethető egyenleget követően a kormány ismét mérsékelt pályán tartja a hiány mértékét" - értékeli a folyamatokat a tárca.
"Augusztusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 414,3 milliárd forint hiánnyal zárt. Az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe. Ezen felül a dupla családi pótlék kifizetésére, a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány, mint a tavalyi év azonos időszakában" - részletezi a minisztérium, azt ugyanakkor nem említi meg, hogy minden évben jelentkeznek ezek a hatások és ennek ellenére lett kimagasló az augusztus havi hiány a korábbi évekhez képest.
Néhány részletes havi adat
A PM által közölt néhány kumulált adatból kiszámítható bizonyos kiadási tételek augusztusi havi értéke. Ilyen például az, hogy a nyugellátásokra a kormány idén augusztusban 478 milliárd forintot költött, ami 11,2%-kal magasabb a tavaly augusztusi értéknél. A növekedés üteme lényegében nem tér el az elmúlt hónapok trendjétől, vagyis ez a tényező nem magyarázza a jelentős augusztusi hiányt.
A gyógyító-megelőző ellátásokra augusztusban 219 milliárd forintot költött az állam, ami 8,4%-kal magasabb a tavalyi összegnél.
Kamatkiadások céljából a kormány 196,8 milliárd forintot költött a költségvetésből idén augusztusban, ami viszont csökkenésnek felel meg a tavaly augusztusi 202 milliárd forint után.
Az EU-programok bevételei zsugorodtak látványosan össze tavaly augusztushoz viszonyítva: 85,9 milliárd forint folyt be ezen a soron, míg tavaly ez az összeg 238,3 milliárd forint volt. Cserébe viszont az EU-programok kiadásai is visszaestek: 175 milliárd forintról 59 milliárd forintra idén. Az EU-programok nettó egyenlegjavító hatása 36 milliárd forint volt idén a tavalyi 63,3 milliárd forint után, vagyis ez a faktor minimálisan magyarázza az elszálló idei hiányt.
Így állunk 8 hónap után
Az első nyolc hónap után 2857,7 milliárd forint volt a kumulált hiány. Gyakorlatilag ezzel a hiánypálya lefutása leköveti a 2 évvel ezelőtti folyamatokat, annak az évnek a vége nagyon csúnya lett végül.
Ezzel a magas augusztusi hiánnyal a kumulált deficit a megemelt éves pénzforgalmi hiánycél 72%-ára rúg, míg az eredeti hiánytervnek már a 113,7%-a teljesült.
A PM a kumulált adatok kapcsán azt írja, hogy "meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 4 281,8 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1 781,6 milliárd forintot fordítottunk az év első nyolc hónapjában".
Szintén kiemelendő, hogy augusztus végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2 413,8 milliárd forint volt, amely 695,5 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésénél - sorolja a tárca, amely azt is hozzáteszi: augusztus végéig 673,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1 086,3 milliárd forintot tettek ki.
Nagy fordulatban a PM
Míg egy hónappal ezelőtt, a váratlanul kedvező júliusi többlet kapcsán ezt írta a minisztérium:
"A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A javuló költségvetési folyamatok azt jelzik, hogy a kitűzött 4,5%-os hiánycél tartható, a költségvetési mozgástér javulásával a gazdaság fenntartható növekedési pályára tér vissza".
Most ebben hatalmas fordulat kezd kibontakozni, most ugyanis a tárca ezt közölte:
A kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását és amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt.
A rövid közlemény így zárul: "a kormány elkötelezett a hiány és az államadósság csökkentése mellett. A költségvetés hiányát az idei évben 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ra pedig 3% alá mérsékeljük".
Mindez azt jelzi, hogy az augusztus havi hiány mértéke a minisztériumot is váratlanul érte. Az egy hónappal ezelőtti magabiztos állítás (teljesül a 4,5%-ra emelt hiánycél) után láthatóan bizonytalanabb a fiskális politikáért felelős minisztérium az idei büdzséfolyamatokat illetően és mindezt úgy is lehet értelmezni, hogy a PM hónapról hónapra értékeli a költségvetés helyzetét. Kérdés, hogy a maradék néhány hónapban milyen lehetőségei és mozgástere lesz a kormánynak a költségvetési egyenleg javítására, amennyiben valóban szükségessé válik (a korábbi évek tapasztalatai fényében nem lennénk meglepve, ha a kormány ezúttal is a különadók emelését, extraprofitadók emlegetését venné elő egyre gyakrabban a következő hetekben).
Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy mostantól kezdődően a fiskális politika kilátásainak értékelésekor egy új, nem hagyományos elemet is be kell hozni: a jövő tavaszig megváltozó kormányzati struktúrát, mely Orbán Viktor tegnapi jelzése alapján, egy gazdasági csúcsminisztérium létrejöttét jelenti. Érdekes lesz látni, hogy az új minisztérium felállásával (az NGM és a PM egyesülésével), valamint feltételezhetően Nagy Márton vezetésével milyen fiskális politika valósul meg a következő hónapokban, években. Az viszont biztos, hogy a befektetők, a hitelminősítők és az EU (a túlzottdeficit-eljárás miatt) árgus szemekkel fogja figyelni a fejleményeket.
Az elmúlt pár napban egymásnak ellentmondó információk érkeztek a fiskális politika jövőjét illetően. A Bloomberg hírügynökség múlt héten arról írt, hogy a választásokhoz közeledve a kormány elengedi a költségvetés gyeplőjét és lazításra készül. Ezt a Pénzügyminisztérium szinte azonnal cáfolta, álhírnek nevezve a hírügynökség információit, majd Varga Mihály nyilatkozott a Portfolio-nak az ügyben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
