A kínai hivatalos adatok szerint az ipari termelői árindex 1,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, ami a legnagyobb visszaesés négy hónap alatt. Ez a csökkenés különösen a vas- és acélipart érintette, tovább súlyosbítva a deflációs nyomást – írja a Financial Times.
A visszaesés mértéke meghaladta a szakértők várakozásait, akik 1,4 százalékos csökkenést prognosztizáltak a termelői áraknál. Az előző hónapban a csökkenés mértéke 0,8 százalék volt, amihez képest a mostani adat tovább rontja a kilátásokat. Eközben a fogyasztói árindex 0,6 százalékkal nőtt, ami enyhén elmarad a Reuters által előrejelzett 0,7 százaléktól, de így is gyorsabb növekedés a júliusi 0,5 százalékhoz képest.
A defláció, azaz az általános árszínvonal tartós csökkenése komoly veszélyt jelent a gazdasági növekedésre, mert arra ösztönzi a fogyasztókat és vállalatokat, hogy elhalasszák a vásárlásaikat és beruházásaikat. Jellemzően amikor az árak folyamatosan csökkennek, az emberek inkább kivárnak, mert arra számítanak, hogy a jövőben még olcsóbban vásárolhatnak meg termékeket és szolgáltatásokat. Ez a kereslet csökkenéséhez vezet, ami visszaveti a termelést, rontja a vállalatok nyereségességét, és növeli a munkanélküliséget. A defláció ezen felül növeli az adósságtörlesztés terhét is, mert a fix kamatozású hitelek reálértéke nő, ami nehezíti a hitelfelvevők számára a törlesztést, tovább gyengítve a gazdasági aktivitást.
Az alapvető deflációs félelmek már régóta aggodalomra adnak okot Kínában, amit a volt jegybankelnök, Ji Kang is megerősített a múlt héten. Kang szerint Kínának „proaktív fiskális politikára” és „lazább monetáris intézkedésekre” van szüksége a kereslet támogatásához.
A GDP-deflátor, amely az árak változásának legszélesebb körű mérőszáma, az elmúlt negyedévekben negatív volt, ami deflációs erők jelenlétére utal a gazdaságban.
A deflációs várakozások elhatalmasodása tovább súlyosbíthatja a befektetések beáramlásának csökkenését, mivel a vállalatok és a helyi önkormányzatok inkább hiteleik visszafizetésére koncentrálnak, mintsem új fejlesztések elindítására. A kínai ingatlanpiac harmadik éve tartó mélyrepülése szintén hozzájárul a belső kereslet visszaeséséhez, míg a gyártásban tapasztalható erős verseny lefelé nyomja az árakat.
Az augusztusi termelői árindex visszaesése a legnagyobb április óta, amikor 2,5 százalékos csökkenést mértek.
Dong Lijuan, a Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal városi részlegének vezető statisztikusa rámutatott, hogy a vas- és acélipar, a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az energiaárak csökkenése mind hozzájárult a termelői árak visszaeséséhez.
A fogyasztói árindex emelkedése ugyanakkor február óta a legnagyobb, amikor 0,7 százalékos növekedést regisztráltak. Az élelmiszerárak – különösen a sertéshús – 2,8 százalékkal emelkedtek, szemben a nem élelmiszertermékek árainak mindössze 0,2 százalékos növekedésével. A Moody’s elemzése szerint a háztartások továbbra is szorosra húzzák a nadrágszíjat a csökkenő ingatlanárak és a bizonytalan munkaerőpiac közepette.
A lassuló ipari kibocsátás egybeesett az árkedvezményekkel, amelyek célja a vásárlók becsalogatása volt, ami további kihívásokat jelent Kína számára, hogy elkerülje a defláció további elmélyülését.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
