Az ÁKK egyszerre négy kötvényt tervezett értékesíteni, de a kibocsátás elindítása után jelezte, hogy egy, vagy kettő sorozatot végül elenged, ha nem lesz rá kellő vételi érdeklődés, illetve a saját preferenciái változnak. Mindezek, illetve az ajánlatok láttán végül az 5 és 7 éves kibocsátást elengedte, így csak a 3 és 10 éves papírból dobott piacra, utóbbi dedikált zöld kötvény.
A rövidebb futamidejű papírból 38,3 milliárdot, utóbbiból 1,3 milliárdot értékesített rendre 1,6%-os, illetve 2,35%-os kupon és 100%-os kibocsátási ár mellett – derült ki az ÁKK közleményéből. Előbbi azt jelenti, hogy a hozamfelár a japán bankközi hozamhoz képest 1,1%-pontos lett, az indikatív felársáv teteje, a 10 éves papírnál viszont a felár 1,48%-pontos lett, ami a felársáv alja.
Az orosz-ukrán háború kitörése előtt két nappal végrehajtott legutóbbi szamurájkötvény kibocsátások során szintén 4 sorozatot tervezett piacra dobni az ÁKK, és akkor ez sikerült is, amelyekből 75,3 milliárd jen forrást vont be, azaz csaknem a dupláját a mostaninak.
A Reuters IFR szolgáltatása a mai magyar kibocsátások kapcsán megjegyzi, hogy a jelek szerint az S&P tavaly januári egyfokozatú magyar leminősítése, és a geopolitikai kockázatok miatt a japán befektetők óvatosabbá váltak a magyar papírok iránt, ami visszafogta a keresletüket. 2,5 éve japán szereplők vették a kibocsátások mintegy 90%-át, most nem tudni a részletes bontás alapján, hogy ez az arány pontosan mennyi volt, de egy bankár megjegyezte, hogy a japán befektetők kereslete egyértelműen csökkent.
Két bankárt szólaltatott meg a szolgáltató, akik vegyes érzéseiket fogalmazták meg a magyar kibocsátások eredményei láttán. Az egyik úgy fogalmazott: "Jó volt a geopolitikai kockázatok közepette közel 40 milliárd jen értéket elérni".
Egy másik bankár azt mondta, hogy "ambivalensnek érzi a méretet", és hogy "elmondható, hogy a geopolitikai kockázatok mellett jó keresletet vonzottak (a papírok – a szerk.), de a japán befektetők kereslete egyértelműen csökkent". Hozzátette: "Talán 20-30 milliárd jen a maximális összeg, amelyet egy közép- és kelet-európai államkötvény most a japán befektetőktől bevonhat". Emlékeztet a hírügynökség, hogy Szlovénia a múlt héten 50 milliárd jen értékben vont be forrást két jenkötvény keretében, és ennek mintegy felét Japánon kívüli, külföldi befektetők vásárolták meg.
Az ÁKK közleménye megjegyzi, hogy "A hagyományos sorozatból befolyó összeg általános finanszírozási célokra kerül felhasználásra. A zöld sorozatból befolyó összeget a kibocsátó a központi költségvetés egyes zöld kiadásainak finanszírozására és refinanszírozására fogja fordítani a szuverén Zöld Kötvény Keretprogramjával összhangban. A japán jen kötvényből származó tőke- és kamatfizetési kötelezettséget a kibocsátó nevében az ÁKK Zrt. az adósságkezelési szabályoknak megfelelően euróra cseréli."
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
