„Az infláció hosszú árnyéka” továbbra is befolyásolja az államadósság csökkentését – mondta, utalva arra, hogy a magas infláció növeli a nominális GDP-t, ami segíti az adósság relatív csökkentését. Azonban hangsúlyozta, hogy ez nem ideális módja az adósságkezelésnek. Tavaly, például, a mutatók javulását leginkább az inflációnak köszönhettük, nem pedig a gazdasági növekedésnek vagy a strukturális reformoknak.
Az államháztartási hiány mérséklését elengedhetetlennek tartja, és megjegyezte, hogy a kormány szerencsére már tett lépéseket az egyensúly helyreállítása érdekében. Horváth kiemelte, hogy az elsődleges egyenleg javítása érdekében számos költségvetési intézkedést hozott a kormány, amelyeket a pénzügyi piacok is kedvezően fogadtak. „Fontos, hogy a költségvetési egyensúly fontossága folyamatosan ki legyen hangsúlyozva” – jegyezte meg, utalva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmúlt időszakban tett nyilatkozataira, aki úgy akar gazdaságösztönzést, hogy közben az egyensúly megtartásának fontosságát hangsúlyozza.
Szerinte a magyar gazdaság helyzetét azonban nemcsak belső tényezők, hanem a nemzetközi környezet is jelentősen befolyásolja: Horváth külön kiemelte Németország, Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere gazdasági problémáit. A pandémia, az energiaárak robbanása, az infláció és a szankciók visszacsatoló hatásai egyaránt sújtják Németországot, és ez a magyar gazdaságra is kihat. „Ez egy sokkal nyugtalanítóbb lehetőség” – fogalmazott, utalva arra, hogy a német gazdasági modell számos feltétele meggyengült, és nem valószínű, hogy passzív várakozással javul a helyzet. Úgy véli, nem magától értetődő, hogy a fogyasztás bővülni fog, valamint a német termékek iránti külső kereslet is beindul a közeli jövőben, ez pedig a magyar exportkilátásoknál is érvényesülhet.
Horváth arra figyelmeztetett, hogy Magyarország számára nem maradhat más lehetőség, mint aktív és hatékony megoldásokat keresni a növekedés beindítására. Kiemelte, hogy a versenyképességi fordulat elengedhetetlen, különösen akkor, amikor az előrejelzések sem túl optimisták. „Az IMF előrejelzései szerint a német gazdaság növekedését idén többször is lefelé módosították” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a múlt héten kiadott, második negyedéves részletes magyar GDP növekedési adatok sem adnak okot az optimizmusra.
Az előadás végén Horváth Gábor külön kitért az Európai Unió gazdasági kormányzási keretrendszerének – a stabilitási és növekedési paktum – reformjára is, amely idén április 30-án lépett életbe. Az új szabályok szigorúbb költségvetési fegyelmet írnak elő, és Horváth szerint Magyarország számára kulcsfontosságú lesz, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak. A túlzottdeficit-eljárások visszatérése, Magyarország elleni megindítása is azt jelzi, hogy az unió nem fogja tolerálni a magas hiányokat és az államadósság emelkedését, amelyre a hitelminősítők is figyelnek, és várhatóan az osztályzatjavítás feltétele az adósságállomány csökkenése lesz.
Címlapkép forrása: Portfolio
