Elfordulnak a befektetők a Moltól? – Nagyon csúnya, amit látunk

Gyűlnek a kérdőjelek a Mol körül

Az elmúlt hetekben nem volt sok nyugodt éjszakájuk a jelentős Mol-kitettséggel rendelkező befektetőknek, több olyan fejlemény is történt a vállalat háza táján, ami alapvetően rontotta, vagy legalábbis kétségessé tette a kilátásokat:

• A kormány július elején új különadó-struktúrát jelentett be, ami alapján az Ural/Brent különbségre kivetett adó küszöbét 7,5 dollár/hordóról 5 dollárra csökkentették augusztus 1-től kezdődően, ezen szint feletti árkülönbségre fizet a cég 95%-os különadót. Ráadásul a teher hatályát kiterjesztették 2025-re - ez a Molnak abban az évben a Concorde becslése szerint 15-40 milliárd forintos többlet pénzügyi kötelezettséget jelent, amely részvényenként akár 50 forintot is elérhet. Emellett a 2024. évi árbevétel-arányos különadó megemelése is szóba került, de az elemzők a bányajáradék-emelést sem tartják kizártnak.
• Ezt követően jött a Lukoil-ügy: hatalmas port kavart július közepén a hír, hogy váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának egy jelentős részét, miután egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé. Az ügy azóta megoldódott, de az ellátásbiztonság kérdésének újbóli felszínre kerülése nem tett jót a befektetői hangulatnak.
• Aztán jött a feketeleves: az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban azt mondta, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el kőolajjal. Erre a hírre nagyon hevesen reagáltak a befektetők, ami nem csoda, hiszen a Mol még nem tart ott a finomítóknál a diverzifikációban, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen pótolni tudja a kieső mennyiséget, ezért jelentős olajimportra kényszerülhet a társaság, ami nagy költségvonzattal járhat. Még napon belül jött azonban a cáfolat (és a tőzsdei reakció is), az ukrán elnöki tanácsadó délután kiadott egy saját magát pontosító közleményt, amiben azt üzente, hogy a hatályban lévő szerződéseket még teljesítik, de új tranzitszerződéseket már nem engednek megkötni.

Összegezve, a lényeg: egyre nagyobb a bizonytalanság a hazai olajellátás irányával, esetleges beruházásigényével és költségvonzatával kapcsolatban (a horvát útvonalon magasabb tranzitdíjakkal, logisztikai költségekkel és nyersanyaggal lehet számolni), ráadásul a Mol adóterhei sem csökkennek, sőt. Az elemzői reakciók sem maradnak el: kedden a lengyel mBank csökkentette a Mol részvényeire vonatkozó célárát, ma pedig az Erste szakértője vágta vissza jelentősen a várakozását, ráadásul Felhalmozásról Csökkentésre minősítette le a Molt az elemző.

A kedvezőtlen fejlemények meglátszanak az árfolyamon is: az elmúlt 9 hétben folyamatosan esett a Mol, aminek hatására