Bár korábban úgy tűnt, hogy éves átlagban akár 18-20%-kal is nőhet a minimálbér a következő három évben, mostanra már sokkal visszafogottabb, 12-13%-os béremelési tervek körvonalazódnak. Először Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt arról a tervről, hogy az átlagkereset 50%-ára kellene emelni a minimálbért három év alatt. Mivel a minimálbér az elmúlt időszakban az átlagkereset 40%-a körül ingadozott – ahogy az a KSH több évtizedes adataiból látszik –, ebből megbecsülhető, hogy 2027-re 440 ezer forint körüli minimálbérre lenne szükség a cél eléréshez.
Később azonban a Portfolio úgy értesült, hogy ez a kormány szándékainál gyorsabb bérfelzárkózás lenne, így valójában puhábbak a feltételek. Ebben az esetben éves átlagban elegendő lenne csak 12-13% körüli minimálbér-emelés a következő években, ami jóval alacsonyabb, mint a 18-20%-os ütem.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén arra jutottak a felek, hogy ne a bruttó átlagkeresetet vegyék figyelembe, amikor az 50%-os arányról beszélnek, hanem az úgynevezett rendszeres béreket. Ebben nincsenek benne a jutalmak, egyszeri juttatások, illetve egyéb prémiumok. Mivel a rendszeres bruttó átlagbér mintegy 10%-kal alacsonyabb, mint az átlagkereset, így ehhez képest már most is magasabb a minimálbér aránya.
Mihez viszonyítanának?
A bruttó rendszeres kereset a KSH módszertani leírása alapján a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak a havi értéke részben becsléssel kerül előállításra.
Amíg az átlagkeresethez képest 40% körül mozog a minimálbér aránya, addig a rendszeres bérhez képest 44%-os. Vagyis 6%-pont körüli felzárkózást kellene elérni 10%-pont helyett. A Portfolio számításai szerint éves átlagban 12-14%-kal kellene emelni a minimálbért, hogy elérje a jutalom és egyszeri juttatások nélküli bruttó átlagbér felét 2027-ben. Ezzel a minimálbér jövőre 300 ezer forint környékén alakulhat. Úgy tudjuk, ez a béremelkedési ütem teljesen összhangban van a kormányzat elképzelésével, vagyis könnyen lehet, hogy a VKF-ülésen a kormány részéről jött a javaslat a prémiumok nélküli állagbér alkalmazására.
Az éves átlagos emelés pontos mértéke attól függ majd, hogy
- valójában 2027-re kell elérnie a minimálbérnek a (prémiumok nélküli) átlagbér 50%-át, vagy elegendő, ha 2028 január elejére teljesül a cél,
- az adott évi (prémiumok nélküli) átlagbér 50%-ának kell lennie, vagy elegendő, ha az előző évi alapbérhez viszonyítva teljesül a cél.
A "kisebb módosításokra" minden bizonnyal azért van szükség, mert egy kifejezetten nagymértékű (három éven keresztül éves átlagban 20% körüli) minimálbéremelési ütemet, amivel valóban a bruttó átlagbér 50%-ára nőne a minimálbér, nem bírna ki minden vállalkozás, ráadásul újra felvethetné az ár-bér spirál problémáját. Az erőltetett, 20% körüli béremelés hátránya ugyanis az lenne, hogy újra felerősödhetne az infláció, mert a vállalatok átháríthatnák a fogyasztókra a bérköltségek emelkedését. A visszafogottabb, 12-14%-os emelésnek is van ilyen kockázata, de természetesen kisebb, mint az ennél is gyorsabb béremelésnél.
Nemcsak a minimálbér emelése került fókuszba, hanem a bérminimumé is. Sőt, ami a hosszú távú következményeket illeti, ez még fontosabb is. A VKF-ülésen ugyanis egyre inkább egyetértenek a felek abban, hogy olvadjon össze a minimálbér és a garantált bérminimum. Ez valójában azt jelentené, hogy a szakképzetteknek járó legalacsonyabb bér, a garantált bérminimum néhány éven belül megszűnne.
Vagyis a garantált bérminimumot minden évben 3-4%-ponttal kisebb mértékben kell növelni, mint a minimálbért, ha az a cél, hogy összeérjenek.
A mögöttünk álló években a minimálbér és a bérminimum szinte mindig ugyanannyival nőtt, idén azonban már el is kezdődött az "összezárás", ugyanis a minimálbér 15%-kal, a bérminimum pedig csak 10%-kal emelkedett. Ha ez a trend folytatódik, ahogy a VKF szándékából kitűnik, akkor becslésünk szerint három év múlva 400 ezer forint környékén érhet össze a minimálbér és a bérminimum. Addig a minimálbér összesen több mint 50%-kal nőhet, míg a bérminimum kevesebb mint 35%-kal.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
