Portfolio signature

Túlszigorított az EKB? Nem a déli országoknak van félnivalója

A 2007-es pénzügyi válság óta az Európai Unió déli perifériáját tekintjük problémás, sérülékeny országoknak, míg az északi térségre hivatkozunk, ha mintaállamokat keresünk. Az elmúlt évek fejleményei azonban azt mutatják, hogy valami nagyon megváltozott a háttérben és a sérülékenységek északon kezdenek felépülni. Ennek a gazdasági teljesítmény mellett a részvénypiacokra is érdemi hatása lehet.

Az elmúlt időszakban rengeteg szó esik arról, hogy miért nem lazít jobban az EKB, illetve olyan hangok is vannak, amelyek egyenesen kijelentik, hogy a jegybank már elkésett a kamatcsökkentésekkel. Ennek az érvelésnek az az alapja, hogy a jegybank túl sokáig tartotta fenn a magas kamatokat, ami később felesleges és elkerülhető növekedési áldozatokat von majd maga után. Természetesen ez nem egyedi probléma, hiszen a globális kamatemelési ciklus után számos országban merül fel hasonló kérdés.

Az euróövezet esete annyiban mindenképpen különleges esetnek számít viszont, hogy a térség gazdaságai nem homogének, hanem eltérő gazdasági szerkezettel, kihívásokkal, kockázatokkal és növekedési potenciállal rendelkeznek. Éppen emiatt az az általános kérdés sem tehető fel, hogy elkésett-e az EKB a kamatcsökkentési ciklusával. Sokkal érdekesebb viszont az a kérdés, hogy a mostani kamatemelési ciklus hatására kialakultak-e olyan sérülékenységek, amelyek korábban nem voltak jelen, illetve az is fontos kérdés, hogy a magas kamatok hatása hogyan csapódik le az egyes országokban. Ennek a kérdésnek befektetési szempontból is van jelentősége, hiszen az az ország, amely stabilabb alapokkal várja a kamatcsökkentési ciklust, jobban tud profitálni részvénypiaci szinten is.

Kezdjük a legfontosabb kérdéssel: mit jelent az, hogy az EKB túlszigorított?

Egyfelől rögtön ki kell jelenteni, hogy egy olyan energiaválságban, aminek nyomán egyes országokban a 10%-ot súrolta az infláció, nehéz önmagában túlszigorításról beszélni. Az azonban mindenképpen jogos kérdés, hogy miután az energiaválság hatásai kifutottak és csak egy-két szegmens inflációja tartotta magasan az inflációt, vajon érdemes-e még fenntartani a szigorú monetáris politikát? Különösen akkor, amikor az euróövezet növekedési kilátásai számos sebből véreznek.

Amire választ kaphat cikkünkben:

  • Hónapok óta vita tárgya, hogy az EKB vajon túlszigorított-e és ennek mi lehet a következménye
  • Mutatunk egy keretrendszert, amiben eldönthető a kérdés
  • Megmutatjuk azokat az országokat, akik a legsérülékenyebbek a kamatemelési ciklus után
  • Végül pedig ebből levezetjük, hogy Európában melyik indexekben lehet még potenciál

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés