A magyarok 92 százaléka legalább havonta egyszer eszik sajtot, 58 százalékuk ennél gyakrabban, hetente vagy ennél is többször.
A sajtvásárlás során szem előtt tartott legfontosabb szempont az ár, és hogy a termék esetleg akcióban van-e, emellett fontos szerepet tölt be a sajt típusa és fajtája is. A termék magyar származását a megkérdezettek ötöde sorolta a három alapvető vásárlási szempont közé. A legkisebb jelentőséget a sajt zsírtartalmának, színének, bio jellegének, valamint külföldi származásának tulajdonították - derül ki a kutatásból.
A felmérés szerint egy átlagos magyar háztartás
havi szinten 6.000 forintot fordít sajtvásárlásra.
Az iskolai végzettséggel és a jövedelmi státusszal együtt nőnek a háztartások sajtra fordított kiadásai is.
A sajtfélék közül a trappista ismertsége 95 százalékos, a sajt típusok közül a füstölt, a tömlős, a lapka, a félkemény sajt és a sajtkrém áll az élen. Összességében az érezhető, hogy a korábbi évek tendenciáihoz képest sokat javult a vásárlók, fogyasztók ismerete a sajtokról.
Fogyasztásban a trappista sajt áll az élen: 82% legalább évente egyszer fogyasztja, 63% gyakori fogyasztó, és 67%-uknál szinte mindig megtalálható a hűtőben.
A sorban következő mozzarella és az edámi ismertségben csak kissé marad el a trappistától, a legalább alkalmanként fogyasztók, és különösen a gyakran fogyasztók arányát tekintve azonban már jelentős az elmaradás.
A Covid időszak alatt jelentős változás történt a piacon: a sajtok önköltsége olyan hirtelen és olyan mértékben emelkedett meg, hogy a trappista és az eredetileg magasabb árkategóriába tartozó sajtok közötti árolló zárult. Éppen ezért sokan új sajtokat próbáltak ki. Az árak mérséklődését követően többen megmaradtak az újonnan felfedezett sajtok mellett vagy legalábbis bekerültek az új márkák a vásárlók „fejébe” és fogyasztási repertoárjába.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
