A hazai kiskereskedelmi forgalom még mindig a 2021-es szint alatt tanyázik, idén egyszer ugyan sikerült áttörnie ezt a vonalat, de ez nem egy felfelé mutató trend kezdete volt, mint az azóta kiderült. Ezzel sok európai ország küzd - másoknak már sikerült kiheverniük a válságot - de Magyarország speciális helyzetét mutatja, hogy 2023-ban itt volt a legalacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás az unióban.
Sok magyarázat született erre, nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Portfolio-n megjelent elemzésében kereste a választ a jelenségere. Ők úgy gondolják, hogy a magyar lakosság részben
- a megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezi előtérbe (ezzel kapcsolatban született az elhíresült "óvatossági motívum" kifejezés),
- inkább az elmúlt években elhalasztott lakásvásárlásokra költ,
- és külföldön vásárolnak, nem csak a fizikai boltokban, de online is.
Utóbbit egészen biztosan hajtotta a Temu megjelenése is Magyarországon. A héten Virág Barnabás, az MNB alelnöke is arról beszélt a kamatdöntést követően, hogy a külföldi vásárlások felpörgése is okozhatja a hazai kiskereskedelem várakozáson aluli teljesítményét.
Megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen adatokra hivatkozva állítják ezt, a jegybank a pénzforgalmi táblakészlet adatsorát ajánlotta. Ebből sajnos az nem derül ki, hogy például a határ közelében lévő fizikai boltokban hogy változtak a költések a hazai kibocsátású bankkártyákkal, de a teljes képet megmutatja.
Kiderül például belőle, hogy míg a korábbi években (2014 és 2020 között egészen biztosan) a külföldi bankkártyás vásárlások (fizikai és online) száma együtt nőtt a belföldiekével, addig az utóbbi 3-4 évben a külföldi már gyorsabban emelkedett.
Ez 1,66 milliárd belföldi és 175 millió külföldi vásárlást jelent a 2024. március 31-én végződő egy évben.
A grafikonon a jobb tengelyen a külföldi, a balon a belföldi vásárlásokat ábrázoltuk, a két összeg között egy nagyságrendi különbség van, de a tendenciát jól mutatja. A számok évesített, gördülő összegek, vagyis egy adott negyedév és az azt megelőző három negyedév adatának összege. Ezzel kisimíthatók a szezonális hatások, de a Covid-járványé jól látszik.
A vásárlások értékét tekintve is szembetűnő a külföldi tranzakciók gyors növekedése. Itt is van egy nagyságrendi különbség a két adat között, a külföldi vásárlások 2 610 milliárd forintja áll szemben a belföldi 15 161 milliárddal.
Az MNB adatsora tartalmaz online és fizikai boltok közötti bontást is, utóbbiból az derül ki, hogy a külföldi fizikai bolti költések nem nőttek nagyobb ütemben, mint a hazaiak. Az adatok zömét vélhetően a külföldre látogató magyar turisták vásárlásai teszik ki. A 2024 első negyedévével végződő 12 hónapban ez 602 milliárd és 11 820 milliárd forint volt.
Itt segít nekünk a Központi Statisztikai Hivatal adatsora amely azt mutatja meg, hogy a magyarok az egynapos, vásárlási célú utazásaik során mennyit költöttek. Ezeket tekinthetjük a határmenti vásárlásoknak. A hivatal úgy számol, hogy a 2024 első negyedévével végződő 12 hónapban ez az összeg 248 milliárd forint volt, amely nominálisan 112 milliárddal több, mint az előző év hasonló időszaka. (Mindehhez hozzátartozik, hogy a KSH adatfelvételét az elmúlt években jelentősen nehezítette a háború és Covid.) Ez a bő 100 milliárd forint valószínűleg hiányzik a hazai kiskereskedelemből, de azt nézve, hogy a teljes hazai forgalom közel 19 ezer milliárd forint, ennek a súlya nem nagy.
A megfigyelési korlátok miatt a következtetéseket csak kellő óvatossággal szabad levonni, de két állítást így is tehetünk a határmenti vásárlásokkal kapcsolatban. Egyrészt ez a forgalom valóban nagyon dinamikusan növekszik, folyó áron számolva akár egy év alatt meg is duplázódhatott. Másrészt viszont az ilyen típusú vásárlások a teljes belföldi kiskereskedelmi forgalomhoz képest még így is igen kis súlyt képviselnek, ezért a hazai forgalom lagymatagságát nemzetgazdasági szinten igen kis mértékben magyarázhatja csak. Valószínűnek tartjuk, hogy a határmenti vásárlások egyre növekvő népszerűsége a teljes magyar kiskereskedelmi fogalomnövekedést éves alapon számolva nagyságrendileg mindössze néhány tized százalékponttal vetheti vissza.
Akkor mégis hova megy a pénz?
Mindebből már kiderül, hogy az online kereskedelem lesz az, ahol erősen a külföldi kereskedők felé kezd el billenni a mérleg. Itt annyira közel áll egymáshoz a két összeg, hogy nincs is szükség másodlagos tengelyre a grafikonon. A vizsgált időszakban a belföldi forgalom 3 340 milliárdot, a külföldi pedig 2 008 milliárdot tett ki, a belföldi online boltokban erősen lassult a növekedés - szinte stagnált -, a külföldeknél viszont gyorsul.
A fenti grafikonról kiderül, hogy ez az a szegmens - az online kereskedelem -, amelyről mind Virág Barnabás, mind pedig az NGM szakértői beszélhettek, amikor a kiskereskedelmet fékező hatásokat elemezték.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
