A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint az EU informális külügyi tanácsülésen ezúttal is az ukrajnai háború volt a fő téma.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy a tagországok többsége azon a véleményen volt, hogy a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel, sőt egyes kollégái azt mondták, hogy a Nyugat által leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése a béketeremtés egyik eszköze. Elmondása szerint a brüsszeli bürokraták ezirányú álláspontja a következő hónapokban is ki fog tartani.
A külügyminiszter tájékoztatása szerint többen sürgették, hogy az Európai Békekeretből további több mint hatmilliárd eurót juttassanak fegyverszállításra, de Magyarország addig nem fog hozzájárulni egyetlen eurócent felszabadításához sem, amíg Ukrajnában a magyar cégeket negatívan diszkriminálják, illetve érvényben vannak a hazánk energiabiztonságát veszélyeztető döntések. Kiemelte azt is, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője próbált nyomást gyakorolni a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése érdekében.
Magyarország álláspontja egyértelmű: mi nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, nem szállítottunk és nem is fogunk, ugyanis a meggyőződésünk, hogy minél nagyobb mennyiségben van jelen fegyver az ukrajnai háborúban, az annál hosszabban fog tartani
- figyelmeztetett.
A külügyminiszter kiemelte azt is, hogy „erősödik a nyomás” az EU ukrán kiképzési missziójának kibővítése és meghosszabbítása érdekében is, amelyben egyébként Magyarország szintén semmilyen formában nem vesz részt.
Világossá tettük, hogy ha ezen kiképző missziónak akár a területi hatályát, akár a funkcióját ki akarják bővíteni, akkor Magyarország ahhoz nem fog hozzájárulni
- szögezte le.
Illetve rendkívül veszélyesnek nevezte azt az ötletet is, amelynek értelmében a katonák kiképzését akár Ukrajnában is folytathatnák, ugyanis ez súlyos eszkalációs kockázatot jelentene.
Amennyiben az Európai Unió a jelenlegi formájában - tehát ragaszkodva a jelenlegi formához - kívánná meghosszabbítani a mandátumot időben, de semmilyen bővítést nem alkalmazna, akkor Magyarország továbbra is a konstruktív tartózkodás eszközével él, azaz nem gátolja, hogy az Európai Unió tagországai, ha akarnak, folytassanak ilyen tevékenységet az Európai Unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt"
- összegzett.
A miniszter végül kitért arra is, hogy több résztvevő ismét felvetette a szankciók szigorításának témáját, ráadásul egyesek ezt az energetika területére is ki akarnák terjeszteni. Majd ennek kapcsán rámutatott, hogy a tagországok egy jelentős része "kerülőúton, titokban, álszent módon" továbbra is vásárol orosz energiahordozókat.
A külügyminiszter szóba hozta az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítését is, mint mondta, Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti a döntésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető ukrán kollégája is részt vett az egyeztetésen, aki hangsúlyosan beszélt a hazája energetikai rendszerét érő orosz támadásokról.
Itt a magyar álláspont egyértelmű. Egy ország energiaellátása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért hogyha egy ország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti egy másik ország, akkor az a nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyezteti a célzott országnak
- szögezte le.
És pontosan ugyanígy van ez most Ukrajna és Magyarország vonatkozásában is. Ugyanis Ukrajna azzal, hogy az Oroszországból származó magyar olajimport mintegy harmadát gyakorlatilag jogi eszközökkel ellehetetleníti, a magyar energiaellátás biztonságát ássa alá vagy legalábbis állítja jelentős kihívások elé
- figyelmeztetett.
Majd kitért arra is, hogy ugyanígy van ez Szlovákia vonatkozásában is, ahol az orosz olajimport mintegy 40-45 százalékának blokkolásáról van szó Ukrajna részéről. Kiemelte, hogy ő maga és szlovák kollégája is a csalódottságát fejezte ki az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban, és arra is emlékeztetett, hogy mindkét ország jelentősen hozzájárul Ukrajna ellátásának biztonságához.
Az ukrán villamosenergia-import 42 százaléka jelenleg Magyarországon keresztül érkezik Ukrajnába, és a magyar állami vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az európai és az ukrán hálózatok szinkronizáltan tudjanak egymással működni
- mutatott rá.
Mindezen intézkedések nélkül Ukrajna villamosenergia-ellátása nem lenne biztonságban és ennek ellenére kellett szembesülnünk azzal, hogy Ukrajna mind a magyar, mind pedig a szlovák energiaellátás biztonságával szórakozik
- tette hozzá.
A miniszter ezután is arról beszámolt, hogy folyamatosak a tárgyalások az orosz szállítókkal és az ukrán rendszerüzemeltetővel arról, hogy milyen jogi megoldással lenne garantálható hosszú távon az ellátás.
Majd kifejtette, hogy eddig mindenféle átmeneti eszközökkel sikerült rövid- és középtávon biztosítani az ellátást, de az energia esetében kizárólag a hosszú távú megoldás elfogadható.
Ezért természetesen mi tárgyalunk továbbra is, és reméljük, hogy hamarosan olyan megállapodásokra kerülhetnek aláírások, amelyek majd segítik az energiaellátás-biztonságnak a hosszú távú meglétét
- mondta.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka
