Idén júniusban ismét csökkent a kiskereskedelem volumene Magyarországon az előző hónaphoz képest és ez azt jelenti, hogy a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, 2021-es bázishoz képest 0,8 százalékkal alacsonyabban áll a fogyasztás. Ez önmagában nem kirívó, hiszen az európai uniós országokat nézve is 0,2 százalékponttal állnak a szint alatt átlagosan. Magyarország ezzel a számmal ugyan a rosszabbul teljesítő országok között van, de egyáltalán nem sereghajtó.
Csakhogy ez az adat minden országot saját magához mér. Vagyis hiába látjuk azt, hogy nyugat-európai országok még Magyarországnál is lassabban érik el a 2021-es fogyasztási szintjüket, a saját bázisuk jóval a hazai felett áll.
Ennek az eredménye az is, hogy 2023-ban a magyar fogyasztás lett a sereghajtó Európában, még Bulgária is megelőzte. Hogy ez miért történt azt jól mutatja a magyar és a bolgár kiskereskedelem alakulása.
Ami a magyar fogyasztás esetében aggodalomra ad okot, hogy a 2023-ban megindult növekvő trend megtört. Ennek okai sokrétűek, a Nemzetgazdasági Minisztérium például részben a megtakarításokkal, részben pedig határon túli fizikai és online boltokban történő vásárlással magyarázza a stagnálást, de Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is említette, hogy a jegybanknak vannak pénzforgalmi statisztikái a külföldi vásárlásokról, ez pedig arra utal, hogy kifelé áramlik a kereslet.
A V4-országok fogyasztását összevetve Lengyelországban és Szlovákiában azt látjuk, hogy már a 2021-es szint felett jár a kiskereskedelmük - de ebből nem tudnak felfelé kitörni - Csehországban pedig ugyan messze vannak még a bázistól, de egyértelmű a növekedés.
Más régiós országok, mint Románia vagy Horvátország, már messze járnak a 2021-es szinttől, Szlovénia ugyanakkor hasonló utat jár be, mint Magyarország.
Hogy lássuk, mégis kik húzzák le az európai átlagot, ábrázoltuk annak a három országnak a fogyasztási volumenét, amelyek júniusban sereghajtók voltak 2021-es bázison. Ezek Belgium, Észtország és Finnország, amelyek közül egyedül Finnország esetében látunk stagálást, de azt is mélyen a 2021-es kiskereskedelmi szint alatt. Belgiumban ugyanakkor 2023-ban az egy főre jutó fogyasztás már az uniós átlag 114 százalékán állt, Finnországban pedig 109 százalékon. Észtország áll a legközelebb Magyarországhoz, ott az EU átlag 79 százalékán állt tavaly fogyasztás szemben a magyar 70-nel.
Összességében az Európai Unióban 2022 vége óta nem sikerült a 2021-es szintet elérni a kiskereskedelmi forgalomban, mindössze egy enyhe emelkedés látszik a trendben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
