Amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) másodszor is globális egészségügyi vészhelyzetként hirdette ki a majomhimlő (mpox) miatt mindössze két éven belül, sokan feltették a kérdést: vajon ez az új Covid-19? A tudósok és az egészségügyi szakértők egyetértenek abban, hogy ez egy jogos kérdés, de azt mondják, a válasz az, hogy nem.
Az mpox nem az új Covid. A lakosság számára alacsony kockázatot jelenti – mondta Dr. Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója a BBC szerint, „Tudjuk, hogyan kell ellenőrzés alatt tartani az mpoxot. Az európai régióban tudjuk, milyen lépések szükségesek az átviteli lánc megszakításához."
Mindkét betegséget vírusok okozzák, de különböző tüneteket produkálnak, és eltérő módon terjednek. „A különbségek hangsúlyosabbak, mint a hasonlóságok” – mondta Prof. Rodney Adam, aki fertőző betegségekkel foglalkozó szakértő a kenyai Aga Khan Egyetemi Kórházban.
1. Az mpox nem új vírus
Az mpox már 1958 óta létezik. Ebben az időben észlelték a vírust fogságban tartott majmokban, Dániában - írja a BBC. Az első emberi fertőzést 1970-ben jelentették a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Azóta Nyugat- és Közép-Afrikában voltak járványok. Először 2022-ben hirdették globális egészségügyi vészhelyzetként, amikor a betegség több mint 70 országba terjedt.
Ezzel szemben a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 egy új vírus volt, amelyet 2019-ben fedeztek fel Kínában, Vuhanban, és gyorsan világjárvánnyá vált. A tudósok szerint többet tudunk az mpoxról, mint amit a Covid-19-ről tudtunk, amikor nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet jelentett.
2. Az mpox nem olyan fertőző, mint a Covid-19
Bár mindkét betegség szoros érintkezés útján terjed, a Covid-19 gyorsabban terjed. Az emberek könnyen elkaphatják a Covidot, a vírus köhögés, tüsszentés, beszéd, éneklés vagy egyszerű lélegzés közben kerül a levegőbe.
Az mpox viszont nagyon szoros vagy hosszabb távú érintkezés útján terjed, például bőrrel való érintkezés, beleértve a szexuális érintkezést, szennyezett ágyneműk és ruhák használatát, valamint hosszan tartó személyes interakciót.
A WHO szerint világszerte több mint 760 millió Covid-19-esetet regisztráltak 2019 és 2023 augusztusa között, míg két évbe telt, hogy 2022 májusától az mpox-fertőzések száma globálisan elérje a 100 ezres határt.
3. Az mpox ellen már rendelkezésre állnak vakcinák
Amikor a Covid-19 világjárvány kitört, verseny indult a vakcinák fejlesztéséért, mivel korábban nem létezett vakcina a betegség ellen. A majomhimlő esetében azonban már rendelkezésre állnak vakcinák, mivel az mpox kapcsolatban áll a fekete himlővel, amelyet a világ 1980-ban felszámolt a vakcinázás révén. A fekete himlő elleni vakcinák hatékony védelmet nyújtanak az mpox ellen is, és bizonyítottak a 2022-es járvány során.
„Nem adnak 100%-os védelmet, de a 2022-es, Európában és Észak-Amerikában történt nagy járvány alapján az idősebb emberek alacsonyabb kockázatnak vannak kitéve, és ez annak köszönhető, hogy rendelkeznek némi védettséggel a fekete himlő ellen” – mondta Prof. Rodney Adam.
De fejlesztettek már konkrétan a majomhimlő ellen is oltásokat. A Bavarian Nordic több mint 15 millió adag vakcinát – amely egy mpox elleni oltás, és a fekete himlő elleni vakcinán alapul – szállított több mint 76 országba a 2022-es járvány során. Ez a vakcina tehát egy meglévő technológiát használ, amely már bizonyítottan képes megelőzni a fertőzést.
Összességében, míg a Covid-19 esetében új vakcinák kifejlesztésére volt szükség, az mpox esetében már rendelkezésre állnak hatékony vakcinák, amelyek segítségével gyorsabban tudnak reagálni a járványra, és csökkenteni annak terjedését.
4. Az mpox vírusa lassabban változik, mint a koronavírusok
A vírusok idővel változnak, de egyes vírusok gyorsabban változnak, mint mások. Ennek az az oka, hogy az mpoxot egy DNS-vírus okozza, míg a Covid-19-et egy RNS-vírus. A DNS-vírusok kevésbé hajlamosak a változásokra, mint az RNS-vírusok, állapította meg az Amerikai Mikrobiológiai Társaság.
Az mpoxnak két ismert családja (vagy kládja) van: az 1-es klád és a 2-es klád. Ezzel szemben a SARS-CoV-2 vírusnak több mint 20 ismert kládja van. A jelenlegi mpox-járványt főként az 1-es klád egyik változata, az 1b klád hajtja.
Az 1b kláddal kapcsolatban azt figyelték meg, hogy gyakran szexuális úton terjed, de emellett emberről emberre is átvihető a háztartásokban – mondta Trudie Lang, az Oxfordi Egyetem globális egészségkutatási professzora.
A WHO szerint még nem biztos, hogy az 1b törzs könnyebben terjed, mint más törzsek. Amit tudnak, az az, hogy a legújabb járvány esetében az emberek hajlamosak már súlyos tünetekkel jelentkezni, mire észreveszik, hogy fertőzöttek.
5. A lezárások és határzárások valószínűsége kisebb
Sokan attól tartanak, hogy az mpox terjedése lezárásokat és határzárásokat eredményezhet, ahogyan azt a Covid-19 világjárvány során láttuk. Azonban, bár a betegség az elmúlt két évben 16 afrikai országra terjedt ki, az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Africa CDC) nem javasolja a határok lezárását.
„Az Africa CDC jelenleg nem ajánlja a személyek és áruk mozgásának korlátozását az általunk rendelkezésre álló bizonyítékok alapján” – mondta Dr. Jean Kaseya, az ügynökség főigazgatója. „Az emberek és áruk mozgása a megszokott módon folytatódhat, miközben rendelkezésünkre állnak az eszközök a járvány leküzdéséhez.”
Dr. Mike Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója is egyetért ezzel. „Az mpox egy olyan vírus, amely kordában tartható, ha megfelelő intézkedéseket hozunk a megfelelő időben, és összefogunk a megoldás érdekében” – mondta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
