A mindössze 11 000 lakosú sziget drámai domborzati viszonyai és korlátozott megközelíthetősége miatt eddig sikeresen elkerülte a tömeges turizmus hatásait. A Kanári-szigetek legfiatalabb tagjaként 1,2 millió évvel ezelőtt emelkedett ki a tengerből, évezredeken át tartó heves vulkánkitörések eredményeként. A változatos természeti jelenségek ellenére mégsem néznek szembe az itteni lakosok a tömegturizmus hatásaival:
2023-ban csupán 20 300 látogató érkezett ide, szemben a szomszédos Tenerife 6,57 milliós forgalmával.
Az elmaradó látogatószám annak is köszönhető, hogy ide nincsen máshonnan közvetlen repülőjárat, kizárólag a szigetcsoport többi repteréről lehet légi úton elérni. El Hierro 1997 óta elkötelezett a fenntartható fejlesztés mellett, ennek része a turizmus is, amit csak lassan szeretnének fejleszteni. Arra is odafigyelnek, hogy a lehető legkevesebb környezeti hatással járjanak az itteni építkezések. Davinia Suárez Armas, a sziget turisztikai és közlekedési igazgatója elmondta:
Szeretnénk növelni a turizmust és tovább javítani a sziget életszínvonalát, de nem a lakosok életminőségének vagy a sziget természeti erőforrásainak rovására.
A sziget változatos tájat kínál: vulkanikus pusztaságoktól babérerdőkön át festői strandokig. A terület jelentős része 2000-ben UNESCO bioszféra-rezervátum lett és 2014 óta geopark címmel is büszkélkedhet, több mint 100 endemikus fajnak ad otthont. A sziget a paradicsoma lehetne az aktív kikapcsolódásra vágyóknak, több száz kilométernyi túraútvonal halad keresztül a tájakon, miközben a part menti területek ideálisak a búvárkodáshoz. Az óceáni szelek és a hegyes felszín a siklóernyőzők számára nyújt ideális környezetet.
A rengeteg lehetőség ellenére El Hierro vezetése az önellátásra és fenntarthatóságra törekszik, ez pedig szembemegy a tömegturizmussal.
A Gorona del Viento A 2014 júniusában felavatott, öt 60 méter magas szélturbinával, két víztározóval, négy hidraulikus turbinával és egy szivattyúállomással rendelkező Gorona del Viento erőmű kihasználja a sziget egyedülálló domborzati adottságait, hozzájárulva az önfenntartó berendezkedéshez. Suárez szerint a korábban kidolgozott éghajlatvédelmi cselekvési terv legfontosabb célja, hogy:
2030-ra 50%-kal csökkentsük és 2050-re elérjük a nulla kibocsátást.
A sziget erőfeszítéseit elismerik: idén szeptemberben megkapja a Kanári-szigetek Turisztikai Fenntartható Turisztikai Desztináció díját is. A sziget példája akár utat mutathat a szomszédos szárazföldek számára is, ahol a lakosság egyre ingerültebb a rengeteg turista miatt, több helyen már tüntetések is voltak a jelenség ellen.
Címlapkép forrása: UCG via Getty Images
