"Meglehetősen furcsa ezt mondani egy 13,3 százalékos éves bázisú bérnövekedési statisztikára, de mégis azt kell mondjuk, hogy hosszú idő óta ez az első komoly negatív meglepetés. A KSH legfrissebb, 2024 júniusára vonatkozó bérnövekedési adata ugyanis minden elemzői várakozást alulmúlt" - kezdi elemzését Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. "Ezzel az is bizonyossá vált, hogy a májusi – meglehetősen jelentős – pozitív meglepetés csupán egy egyedi eset volt és a júniusi adat már belesimult az elmúlt hónapokban látott lassú lemorzsolódást mutató bérnövekedési trendbe. Az átlagbér növekedésének legutóbbi mértéke 2024 eddigi legalacsonyabb üteme. Ugyanakkor azért még így is dinamikus növekedésről és az év eleji várakozásokat messze felülmúló ütemről beszélhetünk."
A KSH friss adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint volt, ami 13,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 ezer forintot ért el.
"Már aligha beszélhetünk arról, hogy a hazai munkaerőpiac feszessége enyhülne. Ez a narratíva már nem érvényes, amit a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszámának változása is visszaigazol. Bár éves bázison továbbra is alacsonyabb az egy évvel korábbinál a létszám, az egyhavi változásokat figyelve megállapítható, hogy 2024 januárjához képest fokozatosan emelkedik az alkalmazottak száma. A vállalatok munkaerőpiaci kereslete továbbra is jó alkupozíciót biztosít a munkavállalóknak, és az új belépők és a munkahelyet váltók így képesek az év eleji várakozásokhoz képest magasabb béreket kiharcolni" - fejti ki Virovácz Péter.
A júniusi adatokat részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a lassuló átlagbér növekedést (és a negatív meglepetést) elsősorban a versenyszféra béralakulása okozta.
A vállalkozások körében ugyanis „csupán” 11,4 százalék volt júniusban a bérnövekedési ütem, ami 2021 vége óta most a legalacsonyabb, akkor pedig még magas egyszámjegyű tartományban volt a növekedés üteme. Ezzel szemben továbbra is gyors a bérnövekedési ütem az állami és a non-profit szférában egyaránt. Előbbi szektorban 18,8 százalékra gyorsult a béremelkedés éves üteme, a non-profit szférában pedig 17,3 százalékra lassult, bár ez utóbbi szegmens csak csekély szeletét jelenti az alkalmazásban állók körének - fogalmazott Virovácz.
A versenyszféra adataira visszatérve az rajzolódik ki előttünk, hogy a májusi pozitív meglepetés elsősorban inkább az egyszeri kifizetések vezérelte növekedés lehetett, ugyanis az ipar esetében szokatlanul markáns lassulást tapasztalni, ám trendjében a növekedés visszatért a május előtt felrajzolható lassuló vonalra. Gyorsult ugyanakkor a bérnövekedés a szezonális munkákkal jellemehető ágazatokban, így a mezőgazdaságban és a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén is.
Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének lehet az eredménye.
Emellett a rendszeres keresetekben most is dinamikusabb volt a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a komoly versenyszféra bérdinamika lassulás mögött.
A reálkeresetek növekedési üteme is komolyan fékeződött és ismét egyszámjegyű szinten áll (9,3 százalék). Mindez továbbra is rendkívül magas bővülési ütem. "Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatokat is. Az adatok alapján úgy véljük, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Meglátásunk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során, még a mai negatív meglepetés ellenére is" - véli a szakértő.
Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben.
Tehát az év egészében így akár 8 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme.
Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 5 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében - zárta kommentárját.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a lassabb dinamikában a feldolgozóipar gyengélkedése játszott szerepet, ahol a béremelkedési dinamika az előző havi 15,3 százalékról 9,1 százalékra lassult. Ez vélhetően legalább részben az egyszeri kifizetésekkel (prémiumok, túlórák) van összefüggésben, azaz nagyban meghatározza az, hogy a külső kereslet gyenge, az ipar nem termel annyit.
Bár kisebb mértékben, de több más, fontos nemzetgazdasági ágban is csökkent a bérdinamika: az információ, kommunikáció ágazatban 14,1 százalékról 10,1 százalékra, míg a pénzügyi, biztosítási ágazatban 9,4 százalékról 7,4 százalékra – egyben itt volt a legalacsonyabb a bérnövekedési üteme.
A bérek legjobban az oktatás ágazatban nőttek, 26,7 százalékkal.
Fontos kiemelni, hogy a mediánkereset az átlagnál jobban, 15,3 százalékkal emelkedett, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nőtt nagyobb ütemben és a magasabb keresetűeké kevésbé. "Az idei évben a béremelkedés mértékében nagyságrendi változás már nem várható, a reálbérek emelkedése a következő hónapokban továbbra is 9 százalék körül alakulhat" - írta Regős Gábor.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
