A MAVIR nettó elszámolási mérései alapján jól látszik, hogy múlt pénteken a nap kezdetétől fokozatosan leállították az egyik blokkot Pakson, így a kék tartomány egész napra 1370 MW körülre szűkült, miközben napfelkeltétől elkezdtek egyre több áramot termelni az ipari méretű erőművek (sárga tartomány), és kora délután 3243 MW közelébe ugrott az összesített termelésük, így 2,4-szer több áramot termeltek éppen a hálózatra, mint az atomerőmű. Emiatt jóval magasabb, 5500 MW volt az áramtermelés az országban, mint amire éppen szükség lett volna, így 1200 MW körüli nettó exportot bonyolított le a MAVIR.
Érdemes megjegyezni, hogy a MAVIR nettó üzemirányítási mérése alapján múlt pénteken kora délután 3495 MW volt az ipari méretű naperőművek termelési rekordja, ma, hétfőn kora délután 3433 MW volt, így ma nem történt újabb csúcsdöntés.
A múlt pénteki ipari naperőművi termelési rekord egyrészt azt jelenti, hogy az augusztus 1-ig hálózatra kapcsolt 3688 MW-nyi ipari naperőmű közel 88%-os kihasználtsággal termelt az adott negyedórában, másrészt azt, hogy ezzel idén már 1134-re nőtt azon negyedórák száma, amikor megdőlt a tavalyi 2731 MW-os naperőművi termelési csúcs.
Ez az ezer feletti darabszám persze érthető is, hiszen tavaly közel 800 MW-tal nőtt az ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége 2022 végéhez képest, 2023 vége óta pedig további közel 700 MW-os bővülés történt. Augusztus 1-jén az ipari méretű naperőművek beépített teljesítménye 3689 MW-ot ért el, a háztartási méretűeké 2541 MW-ot, a saját célra termelő erőműveké további 538 MW-ot, így az összes teljesítmény 6768 MW-ra ugrott. A háztartási méretű és a saját célra termelő létesítményekkel együtt a naperőművek beépített teljesítménye már idén februárban túlnőtte a 2030-ra megcélzott 6000 megawattot.
A tárca emlékeztet rá, hogy Magyarországon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt tavaly. A napelemes termelés 2023-ban 47 százalékkal, tehát közel másfélszeresére nőtt hazánkban. Mindez azt jelenti, hogy a naperőművek bruttó termelése a magyar áramtermelésben idén augusztusig 25% közelébe ugrott (az őszi-téli hónapokkal együtt nézve ez kicsit majd csökkenhet), bruttó áramfelhasználásban 20%-ra.
Az ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége egyébként már 33%-ra nőtt a villamosenergia rendszer beépített teljesítőképességéhez képest, ha a háztartási méretű és a saját célra termelő naperőműveket kivesszük a képből.
Ez az egyharmados arány már figyelemre méltóan nagy, és jól rávilágít arra, hogy a naperőművek aktuális termelési lehetőségei mennyire erőteljesen rángatják a teljes villamosenergia rendszerünket.
Augusztus 1-ig egyébként már csaknem 278 ezer darab háztartási méretű naperőmű üzemelt az országban a MAVIR adatai alapján, ami 23 ezer darabos növekedést jelent a tavaly év végi állapothoz képest, igaz ez "csak" 200 MW új teljesítményt jelent a hálózaton. Az ipari méretű erőművek darabszáma 139-cel 3326 darabra nőtt (teljesítőképességük 389 MW-tal nőtt év eleje óta), az SCTE-ké 260 darabbal 1420 darabra nőtt (teljesítőképességük 130 MW-tal nőtt év eleje óta).
Arra a múlt pénteken már bejelentett adatra is visszautalt most a tárca, hogy tavaly az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött, és így az 1990-es bázisévhez viszonyítva összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már ebben is túlteljesítettük 2030-as célkitűzésünket, hiszen a magyarországi klímatörvényben még 40%-os csökkentés van rögzítve. A véglegesítés előtt álló Nemzeti Energia és Klímaterv kapcsán most kezdődött el a Stratégiai Környezeti Vizsgálat társadalmi egyeztetése, erről itt írtunk bővebben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
