Megjelent a kormány dokumentumtárában az említett SKV, a tárca közleménye pedig arra utal, hogy a tavaly szeptemberben nyilvánosságra hozott felülvizsgált NEKT-hez képest nem lesz érdemi változás a végső, idén ősszel Brüsszelnek leadandó NEKT-ben („Az SKV a felülvizsgálat alatt álló NEKT 2023-as verziójára készült, így a NEKT tartalma és célkitűzései a továbbiakban is változhatnak”).
Így tehát az alábbi főbb energia- és klímaügyi vállalásokat tartalmazza továbbra is hazánk 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímaterve, összhangban azzal, hogy egy mai másik bejelentés szerint tavaly beszakadt az ÜHG-kibocsátásunk. Emiatt 2030-ra még reálisabbá vált, hogy 40% helyett 50%-kal tudja csökkenteni Magyarország a kibocsátását az 1990-es bázishoz képest:
Amint a fenti táblázatból kiderül: az Energiaügyi Minisztérium az átdolgozott NEKT tervezetében az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal szándékszik csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Magyarország végsőenergia felhasználása a korábban kitűzött 785 PJ felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ lehet a következő évtized elején. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv tervezete.
Az energia- és klímatervben javasolt intézkedések, beruházások összesített költségigénye több ezermilliárd forintra rúg. A ráfordítások mintegy háromnegyede a működési- és kvótakiadásokban a fejlesztésekkel elérhető megtakarítások révénmegtérülhet
– jegyzi meg a tárca.
A ma társadalmi egyeztetésre bocsátott SKV a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépítését, megjelenítését hivatott elősegíteni a szakpolitikai irányokat közép- és hosszú távon meghatározó energia- és klímatervben. Az SKV legfontosabb állítása a tárca szerint az, hogy a vizsgált tizenöt intézkedéscsoport túlnyomó többsége, mintegy négyötöde kedvező hatást gyakorol a környezetre.
Az SKV kapcsán a várható hatások mérséklése, megelőzése érdekében számos javaslatot tettek a szakértők a terjedelmes anyagban, ezek összefoglalását tartalmazza az alábbi fejezetrész:
- „Az új beruházások, különösen a szürke infrastruktúra elemek esetén (új hulladékgazdálkodási infrastruktúra elemek, vízellátási, szennyvízkezelési infrastruktúra részek stb.) lehetőség szerint törekedni kell a jelenlegi telephelyek fejlesztésére és a barnamezős beruházások előnyben részesítésre. Ha elkerülhetetlen a zöldmezős beruházás megvalósítása, akkor maximálisan törekedni kell arra, hogy a lehető legjobb, környezetbarát, fenntartható, önellátó technológia kerüljön alkalmazásra, minimalizálva a környezeti terheket és hatásokat mind a megvalósítás, mind az üzemelés fázisában.”
- „Az új építési programok növelik a területhasználatot, így javasolt felülvizsgálni annak megvalósíthatóságát, hogy a zöldterületek mértékének fenntartásával a barnamezős fejlesztés, valamint a már elfoglalt területek fejlesztésére való törekvés milyen módon ösztönözhető. A felújítások során kulcsfontosságú a teljeskörűség, mert csak így kerülhető el, hogy egy-egy részlegesen felújított állapot hosszú távon is rögzüljön.”
- „Szükséges a megújuló energiaforrások nagyobb részarányú alkalmazása a hőszivattyús rendszereknél, illetve egy hosszú távon rugalmas, decentralizált energiarendszer irányába történő elmozdulás.”
- „A biomassza, mint fűtési mód támogatása szintén üdvözlendő, ahol lehetőség van, érdemes mérlegelni megfelelő szűrő berendezéssel ellátott falufűtőművek támogatását, telepítését, a szakszerű üzemeltetés biztosításával.”
- „Szélenergia telepítés esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő helyszín kiválasztására az élővilág legkisebb zavarásának célkitűzésével, tekintettel kell lenni a madárvédelmi területek elhelyezkedésére, vonulási útvonalakra. - A beruházások előkészítésének fontos előfeltétele a felkészült tanácsadói és tervezői, illetve kutatói, oktatási, képzési műhelyek megléte. Fontos lehet a meghatározott stratégiai célok rangsorolása is.”
- „Horizontális cél, hogy a tervezési folyamatok reflektáljanak a funkcionális térségek alakulására, mint tervezési és fejlesztési egységek, illetve a helyi szereplők, települések közötti szorosabb együttműködéseinek lehetőségeire (pl. szinergiák kialakításával helyi gazdaságfejlesztés).”
- „Törekedni kell a vonalas nagy infrastruktúra nyomvonalak kijelölésénél a természetvédelmi területek elkerülésére, vagy ha ez nem lehetséges, a természetközeli megoldások alkalmazására. A vonalas infrastruktúrák kijelölésénél fontos szempont kell, hogy legyen a szükséges minimális élőhelynagyság és annak megfelelő minőségének biztosítása, tehát hogy annak tagoltsága, bolygatási szintje ne legyen nagy.”
- „Javasolt felülvizsgálni a nagy vonalas infrastruktúrák fejlesztése esetén alkalmazandó környezetvédelmi normákat mind a megvalósítás, mind a működtetés időszakára, annak érdekében, hogy a környezeti terhek csökkenjenek. A területhasználat során az optimális, fenntartható, természetközeli megoldásokat kell előnyben részesíteni.”
- „A környezeti hatékonyság növelése érdekében javasolható a forrásallokáció növelése a KFI szektorba. Javasolt a hazai és nemzetközi egyetemekkel, kutatóközpontokkal való bevonása a technológiafejlesztésbe. A NEKT intézkedéscsomagjában megjelölt ágazatokon kívül azonosítani szükséges további olyan ágazatokat, ahol jelentős környezeti hatékonyságnövelés lenne elérhető megfelelő adatgyűjtéssel, adatbázisépítéssel és monitoringgal.”
- „Javasolt kiemelt figyelmet szentelni az olyan kutatás-fejlesztési projekteknek, amelyek megnyugtató és kiszámítható megoldást nyújthatnak az akkumulátorok másodlagos felhasználásával (újra felhasználásával) kapcsolatban.”
- „Indokolt szabályozni az energianövény termesztés céljából történő művelési ág váltást feltételeit.”
- „Vizsgálandó, hogy mely ágazatokban kiemelten kedvező hatású a hidrogén üzemanyagcellás járművek használata. Azokban az ágazatokban, ahol a teljes életciklus elemzésén alapuló vizsgálatok alapján és egyéb más fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele mellett (pl. gazdasági fenntarthatóság) az elektromos meghajtású járművek jelentenek kisebb terhelést a környezet számára, javasolt utóbbi járművek előtérbe helyezése.”
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
