A közlemény a HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adataira építve az alábbiakat állapítja meg:
- A legnagyobb arányú kibocsátás-csökkenést iparági bontásban az energiaszektor produkálta tavaly 11 százalékkal. A nagyobb erőművek és fűtőerőművek kibocsátása a tudatos fogyasztói magatartásnak és az enyhe téli időjárásnak is betudhatóan ötödével esett vissza.
- A zöld átállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése közel másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt. A villamosenergia termelés egyre tisztábbá válásáról éppen a minap írtunk egy összefoglalót.
- A legnagyobb kibocsátók közé tartozó közlekedésben a korábbi évek emelkedő tendenciáját 2023-ban nagymértékű, 7,1 százalékos csökkentésbe sikerült átfordítani.
- Az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerben nyilvántartott leginkább szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben. A végleges kibocsátási adatok 2025 nyarán lesznek majd elérhetők.
Az Eurostat augusztusi közleménye szerint Magyarország 2024 első negyedévében a tagállamok első harmadába tartozott a kibocsátás-csökkentésben – emlékeztet a tárca. Hazánk az idei első három hónapban is úgy tudta mérsékelni az ÜHG-kibocsátását, hogy gazdasági teljesítményét növelte.
Uniós összevetésben Magyarország az európai élvonalba került az egy főre jutó kibocsátás mértékével, amely a 2022-höz képest kimutatható 8 százalékos mérséklődéssel jelenleg 5,6 tonna CO2 egyenértéket tesz ki.
Lantos Csaba az eredmények kapcsán kiemelte: "Az eredmények látványosan igazolják Magyarország elkötelezettségét a klímavédelmi célok teljesítése mellett, fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé vezető úton. A sikerhez érdemben hozzájárultak a kormányzati erőfeszítések egyebek mellett a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzésében, az energiahatékonyság fokozásában, az ipar és a közlekedés zöldítésében." Ezért azt is jelezte, hogy a tárca az eddigi teljesítmény alapján, a teremtett környezet és a jövő nemzedékek életminőségének védelme érdekében a klímavállalásunk fokozását javasolja, és ezért írta bele a felülvizsgált, végleges Nemzeti Energia és Klímatervbe (NEKT) a kormány, hogy 40% helyett 50% legyen a törvényi ÜHG-csökkentési kötelezettség 2030-ra.
A felülvizsgált NEKT kacsán a tegnap éjjeli Közlönyben is megjelent egy rövid kormányhatározat (1261/2024. (VIII. 22.) Korm. határozat), amely az anyaghoz készült stratégiai környezeti vizsgálat társadalmi véleményezésének megkezdéséről szól. Ebben a határozatban a kormány rögzíti, hogy a társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében gondoskodni kell "a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai környezeti vizsgálata honlapon történő közzétételéről".
Címlapkép forrása: Shutterstock
