Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A futótűz, azaz gyorsan terjedő tűz a növényzet ellenőrizetlen égését jelenti, amely magában foglalja az erdők, bokrok és gyepek, szavannák és szántóföldek égését is. A futótüzeket emberi tevékenység – például szándékos gyújtogatás, felügyelet nélküli tüzek vagy a tervezett égetések ellenőrzésének hiánya – és természetes okok, például villámcsapások okozhatják.
Ahogy azt Mike Flannigan professzor mondja, a futótűz receptje igen egyszerű. Három összetevőre van szükség:
- először is növényzetre, ez az „üzemanyag”,
- másodszor a gyújtásra, amely szikra származhat az emberektől, de villámlástól is,
- és a harmadik tényezőre, a meleg, száraz, szeles időre.
A futótűz valójában egy gyűjtőfogalom, amely a szakemberek szerint három különböző tűzfajtát (talaj- vagy felszín alatti tüzek, felszíni tüzek vagy koronatüzek) foglal magában, amelyek mindegyike sajátos viselkedéssel rendelkezik, bár egyes esetekben egyszerre több típus is előfordulhat.
- A talajtüzek – más néven „felszín alatti tüzek” – olyan területeken keletkezhetnek, ahol idővel nagy mennyiségű elhalt növényzet halmozódik fel, például humusz és tőzeg. Ezek lassan mozognak a felszíni terep alatt, így felülről nehezen észlelhetők. Ha elegendő száraz éghető anyag áll rendelkezésre, a felszín alatti tüzeket rendkívül nehéz eloltani. Egyes esetekben ezek a tüzek egész télen a föld alatt parázslanak, majd tavasszal újra fellobbanhatnak. Ez a folyamat valószínűbb a hosszan tartó szárazság idején.
- A felszínen keletkező tüzeket a legkönnyebb eloltani. A talaj felszínén lévő szerves hulladékok, például alom, gallyak és levelek gyulladnak meg, amelyek a bokrokat és fűféléket is elpusztítják.
- A koronatűz, amely a fák lombkoronájában ég, az erdőtüzek legveszélyesebb típusa. Rendkívül forrón ég, és gyakran gyorsan terjed a fák egymáshoz kapcsolódó ágain keresztül.
A futótüzek terjedését számos tényező határozza meg: például a környező terület száraz növényzetének mennyisége és típusa, a szél iránya és sebessége, a nedvességtartalom és a hőmérséklet. A futótüzek által felégetett terület nagyságát – és az ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat – az időjárási minták, az emberi tevékenység, a növényzet és a táj kezelése, valamint a terjedésük megfékezésére adott válaszlépések kombinációja határozza meg.
Az erdőtüzek gyakorisága és súlyossága, valamint a tűzszezon időtartama a világ számos régiójában növekszik.
- Ausztráliában az átlagos erdőtüzek gyakorisága 1980 óta megduplázódott.
- Az Egyesült Államok nyugati részén (Kalifornia és Oregon államok) található erdőkben az erdőtüzek súlyossága, azaz a tűz által okozott ökoszisztéma-hatások mértéke 1985 és 2017 között nyolcszorosára nőtt.
- A tűzvészek időtartama 1979 óta világszerte 27%-kal nőtt.
Az OECD egy 2023-ban megjelent kiadványa széles körű szakirodalomra támaszkodva tárta fel a gyarapodó erőtüzek és a klímaváltozás összetett kapcsolatát. Az elemzés rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozás fokozza a szélsőséges erdőtüzek kockázatát. A magasabb légköri hőmérséklet, a változó csapadékviszonyok, a táj szárazsága, valamint a változó szél- és villámtevékenység megnövelték az erdőtüzek kockázatát.
Az éghajlatváltozás becslések szerint megduplázta az összes égett erdőterületet az Egyesült Államok nyugati részén 1984 és 2015 között.
A szélsőséges tűzveszélyes időjárás, amely megkönnyítette a 2019-20-as ausztráliai pusztító erdőtüzek kialakulását, becslések szerint legalább 30%-kal valószínűbbé vált az éghajlatváltozás miatt. Ráadásul a szélsőséges erdőtüzekből származó üvegházhatású gázkibocsátás az éghajlatváltozást táplálja, ami viszont tovább növeli az erdőtüzek gyakoriságát, kiterjedését és súlyosságát, ami visszacsatolást hoz létre az éghajlatváltozás és a szélsőséges erdőtüzek között.
A Föld régiói között nagyok a különbségek a futótüzek keletkezési feltételeinek a megváltozásában. A regionális erdőtüzek aktivitásának növekedése összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással egy három évvel ezelőtt a Nature Climate Change tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint. Negyven év adataira támaszkodva a regionális léptékben csökkenő relatív páratartalom a tüzeset előfordulások szignifikáns növekedésének több mint háromnegyedét, míg a hőmérséklet növekedése 40%-át okozhatta. Szaporodnak azok a regionális elemzések, amelyek hasonló eredményeket mutatnak.
Óriási károk
A szélsőséges erdőtüzek jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági zavarokat okoznak. Társadalmi költségeik messze túlmutatnak az elvesztett életeken, és kiterjedt egészségügyi hatásokat is magukban foglalnak.
Globális szinten például az erdőtüzek okozta levegőszennyezés évente 340 ezer idő előtti halálesetet okoz.
A szélsőséges erdőtüzek emellett hosszú távú és potenciálisan visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az ökoszisztémákban. A 2017-es chilei erdőtüzeket követően a kritikusan veszélyeztetett élőhelyek közel 40%-a jelentősen károsodott. Az Egyesült Államok egyes területein 2000 és 2011 között majdnem megduplázódott az a terület, ahol a vegetáció nem nőtt vissza az erdőtüzek után.
A szélsőséges erdőtüzek gazdasági hatásai is soha nem látott mértékben növekednek.
- A 2018-as kaliforniai Camp Fire, amely az USA történetének legtöbb halálos áldozatát követelte, mintegy 19 milliárd dolláros költséggel járt együtt.
- A 2019-20-as úgynevezett Black Summer idején az ausztráliai bozóttüzek 23 milliárd dollárnyi közvetlen költséget okoztak. 17 millió hektárnyi terület vált a tűz martalékává, és a becslések szerint összesen több mint egymilliárd állat pusztult el.
Az oregoni erdőtüzek szezonja idén nyáron robbanásszerűen kezdődött: kevesebb mint egy hónap alatt több mint 400 ezer hektár égett le. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőség és a szokatlanul gyakori villámcsapások katasztrofális feltételeket teremtenek a tüzek fellángolásához és terjedéséhez.
A nagy erdőtüzek ismert természetes és domináns következménye a magas északi szélességeken különösen az, hogy ún. pirokumulusz (pyroCu), esetenként pirokumulonimbusz (pyroCb) felhőket képeznek. Ezek a felhők akár 8-12 km-es magasságba is szállíthatják a tűzből származó szennyező kibocsátásokat, és jelentős regionális, sőt globális éghajlati hatásokat is okozhatnak, ahogy ez egyes vulkánok esetében is történik.
Ezen felhők kialakulása, mozgása műholdas eszközökkel gyakorlatilag napról-napra követhető. Az EU Copernicus Légköri Monitoring Szolgálata (CAMS) közel valós idejű megfigyeléseket használ az erdőtüzek kibocsátásának nyomon követésére szerte a világon. A mellékelt ábra egy 12 órára előre szóló előrejelzés (2024. augusztus 9.) a tűz által létrehozott felhők mozgására.
Európai helyzet
Egy uniós jelentés (Advance Report on Forest Fires in Europe, Middle East and North Africa 2023) adatai szerint 2023-ban az EU-ban Luxemburg területének kétszerese égett le, ami több mint félmillió (504 002) hektárt tett ki. 2024-ben eddig már csaknem kétszer annyi tűz volt, mint az évnek ebben az időszakában átlagosan, de a leégett területeket tekintve nem volt jelentős hatása.
A jelentés a Joint Research Centre által kezelt Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) adatain alapul, amely 2000 óta térképezi fel az Európában és a szomszédos régiókban keletkezett erdőtüzeket. A különböző vegetációtípusok szerinti elemzés 2023-ra vonatkozóan azt mutatja, hogy a teljes leégett terület 37%-át cserjék és a hosszú aszályhoz és hőhöz alkalmazkodott kemény levelű cserjék (szklerofil növényzet) borították, míg 26%-át (120 ezer hektár) erdők tették ki.
Az erdőtüzek súlyos környezeti károkat okoztak, és az EFFIS becslése szerint mintegy 20 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményeztek, ami az EU nemzetközi légi közlekedéséből származó összes kibocsátás közel egyharmadának felel meg egy év alatt.
Itthon az Alföld a legkitettebb térség
A Másfélfok elemző csapata egy 2023 őszén megjelent tanulmányában azt állítja:
az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.
Ezen a téren az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.
A hazai katasztrófavédelem szerint a magyarországi erdőtüzek 99%-a emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt következik be. A katasztrófavédelem honlapján található elemzés ugyanakkor az előbbi tanulmányt támasztja alá, hiszen azt érzékelik, hogy Magyarországon az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők.
A tűzoltók tapasztalata az, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek, és nehezebb eloltani azokat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
