Szerdán tette közzé az MNB a pénzügyi számlák előzetes második negyedéves adatait, amelynek háztartási „lábáról” ebben a cikkben írtunk, az államháztartási „láb” kapcsán pedig az alábbiak a fontosak:
- Bár a második negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye mindössze a GDP 2%-ára csökkent az első negyedévi 6,2%-ról, de ha a szezonálisan kiigazított adatra tekintünk, akkor ott bizony még 4,9%-os deficitet látunk az első negyedévi 5,7% után.
- A trendeket jobban megragadó utolsó négy negyedév államháztartási finanszírozási igénye az első negyedévi 5,8%-ról a GDP 5,5%-ára mérséklődött a második negyedévben, de ez még mindig jóval magasabb, mint az idei évi 4,5%-os hivatalos kormányzati deficitcél. Közben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen egy ma megjelent interjúban beszélt költségvetési cash-flow problémáról a magasra futó állami kamatkiadások miatt. Emellett azt vázolta, hogy a háztartások óvatos fogyasztása és külső okok miatt az idei GDP-növekedés csak 2% körül alakulhat, a növekedési álmokról pedig egyelőre le kell mondani:
- A második negyedévben váratlanul ismét visszaesett a magyar gazdaság, így emellett a június végére kialakult bruttó, konszolidált, névértéken számított adósság (59553 milliárd forint) az első negyedév végi 76%-ról a GDP 76,1%-ára növekedett. A friss arányszám kétéves csúcsot jelent.
Az MNB mai jelentéséből az is kiderült, hogy az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2024 második negyedévével záruló egy évben a GDP 7,9 százaléka volt (6212 milliárd forint). A háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 115,2 százalékát érte el 2024 második negyedévének végén. További részletek saját elemzésünkben:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
