A piacokra leselkedő egyik legnagyobb kockázat idén az amerikai elnökválasztás, amelynek kimenete a piacok mellett a gazdaság kilátásait is jelentős mértékben befolyásolhatja. Az ING Bank elemzésében megvizsgálta, hogy az elnökválasztás lehetséges kimeneteinek milyen következményei lehetnek. Három forgatókönyvvel számoltak:
- az első esetben Donald Trump nyer, és a republikánusok megszerzik a képviselőházat és a szenátust is;
- a második esetben szintén Trump nyer, a repulbikánusok megszerzik a képviselőházat, ám a demokratáké a szenátus;
- a harmadik szcenárió szerint Kamala Harris lesz az elnök republikánus képviselőházzal és demokrata szenátussal.
Teljes demokrata győzelemre tehát az ING-nek nincs forgatókönyve. Az alábbi táblázat a bank előrejelzéseit foglalja össze a fenti három forgatókönyvre vonatkozóan, a következőkben pedig részletesen megvizsgáljuk ezeket egyesével.
A teljes republikánus győzelem erős dollárt hozna
Ha a republikánusok megnyernék a Kongresszus mindkét házát, és az elnököt is ők adnák, akkor az ING szerint a 2017-es adócsökkentések kiszélesítése lenne a prioritás. Emellett a bevándorlás szabályozása hangsúlyosabb lenne, a költségvetési költekezés viszont jelentős maradna (ez a Biden-adminisztráció idején is így volt), a kiadások nem fognák vissza, csak átstrukturálnák a republikánusok.
A külpolitika másodlagos fontosságú lenne az ING szerint, de lennének jelentős változások. Ukrajna kevesebb támogatást kapna, Tajvan sem számíthatna annyira az Egyesült Államokra, mint most. A geopolitikai kockázatok jelentősebbé válhatnak. Emellett a kereskedelmi háborúzás gyakorlata is visszatérne, de mivel ez nem prioritás, ezért a vámokat inkább 2026-ban vezetnék be, mint 2025-ben. Előbb az adócsökkentéseket, majd a migráció szabályozását hajtanák végre, és csak ezt követné a kereskedelmi partnerek megregulázása.
A teljes republikánus győzelem rövid távú forgatókönyve szerint kezdetben fellendülne a gazdasági növekedés, ez lenne a Trump-kabinet fő célja (a munkahelyteremtéssel együtt, de a kettő összefügg). A GDP-növekedést az adócsökkentések és a külföldi termelő vállalatok hazatelepülése lökné meg, míg a növekedést lassító védővámokkal csak a ciklus későbbi szakaszában számol az ING.
Ez a forgatókönyv jár a legkomolyabb inflációs kockázatokkal.
Az adócsökkentések, a költségvetési élénkítés és a migráció korlátozása és a védővámok emelkedése egyaránt az infláció emelkedésének irányába hat, így ez a forgatókönyv járna együtt a legmagasabb kamatpályával. Sőt, a republikánus szemlélet általánosan – és nem csak átmenetileg – is magasabb kamatokat eredményezhet. A fentiekből már kitalálható, de ez a forgatókönyv hozná a legkomolyabb dollárerősödést: 2025 végére akár paritás alá is erősödhet a dollár az euróval szemben.
Az adócsökkentések rövid távon olajár-emelkedést hozhatnak a bank elemzői szerint, ám az amerikai energetikai függetlenségre való törekvés és a republikánus kormány OPEC+-ra gyakorolt várható nyomása miatt az olaj ára csökkeni fog hosszabb távon.
Ha a demokraták nyerik a házat, Trump hamarabb vezet be védővámokat
A második forgatókönyv szerint szintén Trump lenne az elnök, ám a szenátust megtartanák a demokraták. Ebben az esetben a Trump-kormány ki tudná terjeszteni az adócsökkentést, de a demokraták ennek egy részét megkísérelnék blokkolni. A kormányzati kiadások továbbra is jelentősek maradnának, ám a deficit növelése előtt a szenátusi demokraták akadályokat görgetnének, így a hazai gazdaságpolitikai intézkedések csak egy része valósulhatna meg. Ugyanígy nehéz dolga lenne a bevándorlás szigorításával.
Mivel a belpolitikában a megosztott Kongresszus miatt Trumpnak meg lenne kötve a keze, nagyobb figyelmet kapna a külpolitika. Az ING szerint az Egyesült Államok megállapodásra jutna Oroszországgal, ami egyben azt jelentené, hogy Ukrajna megszállt területeinek egy része orosz fennhatóság alatt maradna. A bank elemzői szerint a közel-keleti konfliktus is enyhülne (erre részletesebben nem térnek ki).
A hangsúlyosabb külpolitika része lenne az erőteljes kereskedelmi háborúzás is, amely Trump győzelme után – demokrata szenátussal – nagyon hamar megindulna. Az ING arra számít, hogy Trump 60%-os védővámot vetne ki a kínai importra és 10%-ot globálisan a termék-behozatalra, a kulcsfontosságú termékek esetén pedig teljesen le akarnák állítani a kínai behozatalt.
A makrogazdasági hatásai mindennek rövid távon mérsékeltebbek lennének, mint az előző szcenárióban, az adócsökkentések csak a ciklus későbbi részében támogatnák a növekedést. A kereskedelmi háborúk miatt viszont az európai gazdaság megérezné ezt az forgatókönyvet, a növekedés lassulna.
Az inflációs kockázata ennek a forgatókönyvnek is jelentős a kereskedelmi háborúzás miatt, így a Fed csak óvatos kamatcsökkentéseket hajthatna végre 2025-ben. Ez afféle középső forgatókönyvet jelentene a kamatok és a dollár esetén, hiszen az előzőnél valamivel alacsonyabb kamatokat és gyengébb dollárt jelentene (lásd a fenti táblázatot).
A nyersanyagok árában viszont ez a választási eredmény hozná a legnagyobb esést az ING szerint, az olaj ára a jövő év végére 70 dollárra csökkenhetne hordónként. Mindez azért lehetséges az ING szerint, mert a Trump-kormány megegyezne az oroszokkal az ukrajnai háború lezárásáról, és a közel-keleti feszültségben is békítő szerepben lépne fel. Ez a kettő együtt csökkentené az olaj világpiaci árát.
Minden marad úgy, ahogy most van
A harmadik forgatókönyv szerint demokrata elnök lesz (Kamala Harris) demokrata szenátussal és republikánus képviselőházzal, azaz marad az a felállás, ami jelenleg is van. Ebben az esetben a demokrata kormánytól adóemelésekre számít az ING, ami a nagyvállalatokat érintené, a kiadások terén viszont csak enyhe emelkedés lenne, vagyis összességében a fiskális pozíció javulna, relatíve hamar. Ettől még az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok fennmaradnának, de ez a kockázat mérsékeltebb lenne, mint egy Trump-kormány esetén.
Ami a külgazdaságot és külpolitikát illeti, a demokrata vezetés folytatná Ukrajna támogatását, de az erős republikánus ellenszél miatt nem olyan jelentős mértékben. A partnerekkel a globális együttműködés fennmaradna, a közel-keleti helyzet kiélezett maradhat. A külföldi gyártás hazatelepítésében inkább pénzügyi ösztönzőket alkalmaznának, a külkereskedelmi partnerekkel nem kezdenének kereskedelmi háborúzásba.
Mindez a Trump-kabinethez képest jelentősen eltérő makropályát eredményezne.
A csökkenő fiskális élénkítés némileg visszafogná a növekedést, és a külkereskedelmi zavarokkal kapcsolatos kockázatok megszűnése (Trump kereskedelmi háborúinak veszélye) lökést adhatna a gazdaságnak rövid távon. Támogatná a növekedést, hogy a fiskális élénkítés csökkenésével a Fednek nagyobb tere lenne kamatot vágni, hiszen az inflációs kilátások is mérséklődnének, utóbbit támogatná a bevándorlás is, amelyet a demokraták kevésbé korlátoznának, mint a republikánusok.
Összességében a dollár lenne ennek a szcenáriónak a vesztese, ez eredményezné ugyanis a leggyengébb dollárt (ami élénkíti a gazdaságot). Ez az ING forgatókönyve szerint 2025 végére 1,18-as EURUSD árfolyamot jelentene. A gyengébb amerikai növekedés alacsonyabb olajárakat jelentene rövid távon, hosszabb távon viszont a geopolitikai konfliktusok fennmaradása nyomást helyezne a nyersanyagokra.
Címlapkép forrása: Grant Baldwin/Getty Images
