Nem mindenki fogja túlélni az eljövendő nyarak hőstresszét Magyarországon
– Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus ezzel a címmel tette közzé nemrég elemzését a Másfélfok portálon. Az írást július végén publikálták, így még sehol sem volt a jelenleg zajló hőhullám, ám az egy hónappal korábbiról a meteorológiai adatok alapján azt írják:
az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk.
Az egészségesek is veszélyben vannak
Az állítást többek között az a Magyar Tudományban publikált tanulmány támasztja alá, amely szerint a hőhullámok idején egyértelműen nő a többlethalálozás.
2008 és 2018 között a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal nőtt. 2015-ben 17%-os többlethalálozás volt ezeken a napokon.
- A gyilkos hőstresszt az idősek, a kisgyerekek, valamint a krónikus keringési, szív- és érrendszeri, légzőszervi, anyagcsere-betegséggel küzdők és a mentális betegek viselik a legrosszabbul.
- A globális felmelegedés miatt emellett olyan rovarok, rágcsálók is megjelennek, amelyek újfajta, eddig ezen az éghajlaton nem ismert fertőző betegségeket terjesztenek.
- De gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések,
- valamint számolni kell az allergén növények változó elterjedésével, növekvő pollenszórásával is – hívják fel a figyelmet a kutatók.
A klímaváltozás valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája
– emelik ki, és egyúttal arra is rámutatnak, hogy a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie.
A tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet tehát jelentős egészségügyi kockázatokat jelent az egészségesek számára is.
- A fokozottabb vízvesztés miatt zavar keletkezhet a folyadék- és a sóháztartásban, ami kiszáradáshoz, a vese kiválasztási folyamatainak gyengüléséhez vezethet.
- A hipertermia nagyon megviseli az agyat: egy 2022-es áttekintés szerint a hőgutát túlélők 10-28%-a szenved tartós agykárosodást.
- Kánikulában nagy energiát igényel a szervezettől a normál hőmérséklet fenntartása, így a szív túlterhelése miatt nő a szívinfarktus, az agyvérzés veszélye,
- a magas UV-sugárzás miatt pedig a leégés, a bőrrák kockázata – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ laikusoknak szóló portálján.
Megugrott a mentők esetszáma is
A kánikulai időjárás érezteti hatását a sürgősségi ellátásban is, a mentők esetszáma az átlagos 3500 helyett 4000 fölé emelkedett – közölte pénteken az Országos Mentőszolgálat. Ezekben a napokban igen sok belgyógyászati, kardiológiai beteget kell kórházba szállítani, a budapesti betegszámban az elmúlt 24 órában az előző év azonos napjához képest 40%-os növekedés volt tapasztalható.
Az agyunkra megy
A hőség nemcsak a testünkre, hanem a mentális és lelki egészségünkre is hatást gyakorol, az ingerlékenységtől az impulzivitáson át a koncentrációs nehézségekig, ahogyan arra az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) cikke rámutat.
A hőhullámok krízishelyzetbe hozhatják az amúgy is sérülékeny embereket, de másoknál is tapasztalható, hogy a tartós forróság növeli a mentális problémák előfordulását és a társadalmon belüli feszültségeket. Egy amerikai tanulmány szerint a legmelegebb nyári napokon 8%kal nőtt a mentális probléma miatt a sürgősségi osztályokra kerültek száma.
A forró napok türelmetlenebbé, ingerlékenyebbé, fáradtabbá és akár agresszívabbá, forrófejűvé is tehetnek sokakat. Ehhez a dehidratáltság éppúgy hozzájárulhat, mint az éjszaka is magas hőmérséklet miatti rosszabb alvásminőség, vagy hogy a hőség korlátozza a megszokott életvitelt, inkább maradunk zárt térben, minthogy szenvedjünk a szabadban. A hőség az agressziót is feltüzeli: egyre több kutatás utal arra, hogy
a magas hőmérséklet növeli egyes erőszakos bűncselekmények számát, például a szándékos emberöléseket, a szexuális bűncselekményeket, de a terrortámadások, zavargások, lövöldözések is nagyobb arányban fordulnak elő.
Craig Anderson, az Iowa State University professzora a bűncselekmények és a hőmérséklet kapcsolatát vizsgálva gyűjtött adatokat amerikai városok bűncselekményeinek (nemi erőszak, gyilkosság, inzultus, rablás, túszejtés, járműlopás) körülményeiről. Munkájával egyértelműen bebizonyította, hogy az erőszakos bűncselekmények száma forró időszakokban növekszik.
Az agresszió és a hőség kapcsolatának különös megnyilvánulására mutat rá egy vizsgálat: a baseballban a dobójátékosok sokkal agresszívabban ütnek meleg időben, és ilyenkor több ütőjátékos szerez sérülést. Egy másik, az Egyesült Államokban 2016-ban publikált tanulmány azt találta, hogy azok a fegyveres támadások, amelyekben legalább négy ember megsérül, május és szeptember-október között a leggyakoribbak.
A klímaválsággal a hőstressz is nő
Ha mindez nem lenne elég, az éghajlat és a közegészségügy közötti összefüggéseket nyomon követő Lancet Countdown felmérései arról számoltak be, hogy
2021-ben a hőterhelés 470 milliárd munkaórányi veszteséget okozott világszerte a mezőgazdaságban, az építő- és feldolgozóiparban, valamint a szolgáltató szektorban.
Az International Journal of Biometeorology egyik tanulmánya megállapította, hogy még 18 Celsius-fokban is 10%-kal csökken a fizikai teljesítőképesség. Szélsőséges, 40 Celsius-fokos körülmények között pedig drasztikusan, 78%-kal esik vissza.
Ma már szinte minden nyáron számolnunk kell extrém forró napokkal, és a hőség intenzitása, valamint az érintett terület nagysága is nő. Magyarországon az 1990-es évekig kevés hőstresszes nap volt, 2007-ben viszont majdnem elértük az életveszélyesnek számító, 46 Celsius-fokos tartományt is – írja a már említett tanulmány szerzői a Másfélfok blogon. (Az akkor mért maximumérték még ma is tartja magát: 2007. július 20-án Kiskunhalason 41,9 fokot mértek. Ezen a napon Dunaújvárosban 33,3 fok volt az átlaghőmérséklet.) A legmelegebb év mindezidáig a tavalyi volt világszerte, itthon 2023-ban a szegedi mérőállomás adatai alapján 14,1 fok volt az átlaghőmérséklet.
Amíg a klímaváltozást nem sikerül megállítani, a hőségriadók is mind gyakoribbá válnak. Az idei lehet az első olyan év, amikor a felmelegedés mértéke meghaladja az 1,5 °C-ot az iparosodás előtti korszakhoz képest. Ezt igazolhatja, hogy az Antarktiszt példátlan hőhullám érte el, a talajhőmérséklet átlagosan 10°C-kal a normális fölé emelkedett az elmúlt hónapban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
