Bár a vírust először majmokból izolálták (ahonnan a nevét is kapta), a kutatások azt mutatják, hogy a vírus természetes gazdái valószínűleg afrikai rágcsálók voltak. A vírus emberre való terjedése (zoonozis) feltehetően közvetlen érintkezés révén történt, például fertőzött állatok testnedveivel, vérével vagy húsával való kontaktus során. Afrikában a vadállatok vadászata és fogyasztása, valamint az ezekkel kapcsolatos szokások jelentős kockázatot jelentenek a vírus átterjedésére emberekre.
A vírus emberek közötti terjedésével idővel különböző változatok, kládok alakultak ki. Ezek közül a két legismertebb a Klade I, amely főként a Kongói-medencében fordul elő, és a Klade II, amely Nyugat-Afrikában elterjedt. A két klád genetikai különbségei eltérő betegségokozó képességet eredményeztek, ami nagyban befolyásolja a betegség súlyosságát és halálozási rátáját.
Bár a majomhimlő eddig is megjelent Európában, a Klade I típust most először mutatták ki, mégpedig Svédországban.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
