Fagyi vagy jégkrém: nem mindegy!
Tavaly az EU-n belül Magyarországon voltak a második legmagasabb a fagylalt ára – ezt a meglepő adatot közölte pár napja az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal felmérésének adatai azonban nem a fagylalt árához, hanem minden bizonnyal csak a boltokban kapható, nagyobb kiszerelésű jégkrémekhez adhatnak némi támpontot. Az Eurostat szerint a jégkrém literenkénti átlagára tavaly 4,8 euró (közel 2000 forint) volt hazánkban. Ennél csak az osztrák ár magasabb (7,7 euró). Megnéztük a KSH adatait is, amelyek arról tanúskodnak, hogy a jégkrém fogyasztói ára idén nyáron már meghaladta a 2000 forintot.
Mi is megpróbáltuk elemezni az Eurostat jelentését, és ahogy mi látjuk, ez igazából az ipari szereplőkre vonatkozik, valószínűleg a jégkrémpiacot mérték fel. A literben megadott ár és az import-exportra vonatkozó adatok is erre utalnak
– mondta a Portfolio megkeresésére a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Ennek ellenére Erdélyi Balázs azt elismerte, hogy a hazai cukrászdákban, fagylaltozókban a minőségi fagylalt előállítási költsége valóban viszonylag magas, amit az alapanyagárakra, az energiaköltségekre és a magas élőmunka-igényre lehet visszavezetni.
Ehhez képest az eladási ár viszont jóval kevesebb, mint a környező országokban
– tette hozzá.
A jelenlegi gombóconként nagyjából 500-600 forint körül mozgó hazai fagylaltár bár sokak pénztárcájának nem eshet jól, a magyarországi árszint a nemzetközi piachoz képest nincs az élmezőnyben. „A jelenlegi euróárfolyammal számolva nagyjából 1,5 euró egy gombóc ára itthon. Ha csak az osztrák árakat nézzük, ott 2-2,5 euróba kerül egy gombóc (kb. 800-1000 forint), de Bécsben vannak olyan helyek is, ahol már 3 euró felet kínálnak egy adag fagylaltot. Olaszországban még drágább, átlagosan 2 euró 70 cent (több mint 1000 forint) egy adag fagyi, míg a frekventált helyeken 3,6 euró fölé is megy az ára, ami már közelít az 1500 forinthoz” – emelte ki Erdélyi Balázs.
Emelkedő költségek, visszaeső kereslet
A cukrászdák és fagylaltozók üzemeltetői számára az elmúlt években jelentősen nőttek a költségek, főleg az alapanyagárak és az energiaköltségek. Továbbá az alkalmazottak versenyképes fizetését is egyre nehezebb kitermelni.
Az 500-600 forintos fagyigombócárral, illetve 1000-1500 forint közötti süteményárakkal kapcsolatban Erdélyi Balázs elmondta: az árak talán megint elértek egy lélektani határt, azonban ahol elkerülhetetlen volt az emelés, ott is csak 10% körüli áremelést hajtottak végre.
Ha az elmúlt éves inflációhoz viszonyítunk, akkor csak árkorrekcióról beszélhetünk, komoly emelésről nem.
– vélekedett.
A kakaóbab világpiaci árának növekedéséről szólva kiemelte: már itthon is érezhető a csokoládék jelentős drágulása. Csokoládé nélkül nehezen képzelhető el egy cukrászda kínálata, és a drágulás új kihívásokat jelent számukra. „Egy komolyabb áremelést a vendégek többsége már nem biztos, hogy elviselne, ezért előfordulhat, hogy időszakosan több gyümölcs és kevesebb csokoládé kerül majd a kínálatba.”
A cukrászdák szempontjából bár nem rossz eddig a szezon, mert nagyon jól indult a meleg tavasz miatt, és korán elkezdtek fagylaltozni az emberek, de a költésük nem túl erős szintű.
Észrevehetően kevesebbet költenek a vendégek, sok vállalkozás jelentős visszaesésről számolt be. Az előző év azonos időszakához képest átlagosan 10-20%-kal maradt el a forgalom.
Ezzel viszont enyhült a szakmát évek óta sújtó munkaerőhiány, mivel a jelenlegi kevesebb létszámmal is ki tudják szolgálni a visszaesett forgalmat a cukrászdák – ismerte el a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
