A WSI, egy szakszervezeti agytröszt kedden közzétett adatai szerint a január és június között kötött megállapodások alapján 2024-re várhatóan 5,6 százalékkal nőnek a bérek Németországban.
A reálértéken mért béremelés a leggyorsabb lesz a nyilvántartásuk 2000-es kezdete óta.
Bár az emelések messze meghaladják a jegybank 2 százalékos inflációs célját, a frankfurti döntéshozók "emelkedett" bérnövekedést építettek be előrejelzéseikbe.
Az EKB nyugalma a nagyobb bérnyomással szemben abból a meggyőződésből fakad, hogy a munkavállalók bére még mindig "felzárkózik", miután az infláció leépítette vásárlóerejüket. Még az idei 5,6 százalékos béremeléssel együtt is csak a német munkavállalók 2021 és 2023 közötti vásárlóerő veszteségeinek felét sikerült kompenzálni.
Christine Lagarde, az EKB elnöke júniusban példaként említette a németországi közszféra dolgozóinak 12 százalékos bérmegállapodást. Az elnök szerint a lakosság ezzel csak az elmúlt években elveszett vásárlóerejét pótolja.
A piacok több mint 90 százalékos esélyt áraznak egy újabb 25 bázispontos csökkentésre szeptemberben, miután júniusban 4 százalékról 3,75 százalékra csökkentették a betéti kamatlábat.
A politikai döntéshozók bizalmát a "kapzsinflációnak" nevezett jelenség eltűnése erősíti, ami azt jelenti, hogy a vállalatok nehezebben hárítják át a bérköltségek többletköltségeit ügyfeleikre.
Nem minden kamatdöntő van azonban meggyőződve arról, hogy az EKB-nak sikerül elkerülnie az infláció felpattanását. Robert Holzmann, az osztrák jegybank szigorú kormányzója, aki a kamatdöntő tanács egyetlen tagjaként nem támogatta a júniusi kamatcsökkentést, azt mondta, hogy az euróövezeti munkaerőköltségek emelkedése a régió versenyképességét fogja terhelni.
Szerinte a döntéshozóknak rendkívül ébernek kell maradnia.
Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint veszélyes, ahogy a jegybank kezeli a bérnyomást.
Amit most felzárkózásnak neveznek, azt régen második körös hatásnak hívták
- mondta.
Az elkövetkező hónapokban további jelentős bérmegállapodások várhatóak. Németország legerősebb szakszervezete, az IG Metall szeptemberben kezdi meg a harcot az ország fém- és villamosenergia-iparában dolgozó 3,9 millió munkavállaló 7 százalékos béremeléséért.
A kollektív alku különösen népszerű Németországban, és az euróövezetben a munkavállalók mintegy 80 százalékára is kiterjed.
A befektetőket meggyőzte Lagarde üzenete, miszerint a vállalatok és a háztartások magatartása azt mutatja, hogy a magasabb bérek valószínűleg nem vezetnek a rettegett ár-bérspirálhoz, amely a nyugati gazdaságokat az 1970-es években kísérte, amikor a magas béremelések az olajársokkokat követték, és megnehezítették az infláció kordában tartását.
Az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy az idei 4,8 százalékos emelkedés után a béralkuk 2025-ben valószínűleg alacsonyabbak lesznek, és "még inkább" a következő évben.
Az EKB különös figyelmet fordít arra a kérdésre, hogy a haszonkulcsok milyen mértékben nyelik el a fajlagos munkaerőköltségek növekedését
- mondta Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management makrogazdasági elemzési vezetője.
Az optimisták a kapzsinfláció átmeneti jellegére - és az eurózóna gazdaságának jelenlegi állapotára - hivatkozva kiemelik, hogy ma már alacsony a kockázata annak, hogy a történelem megismétli önmagát.
Az eurózóna gazdasága összességében meglehetősen gyenge, és a gyártók jelenleg nem tudják áthárítani a magasabb bérköltségeket ügyfeleikre
- mondta Ulrike Kastens, a DWS elemzője.
Mások szerint a jegybanknak továbbra is szemmel kell majd tartania, hogy meddig tart a bérek lendületes emelkedése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
