A befektetések jelentős részét a nagy német autógyártók helyezték ki Kínába, akik továbbra is fontosnak tartják a helyi gyártást az ázsiai országban, annak ellenére, hogy Olaf Scholz kormánya figyelmeztet a kínai piac növekvő geopolitikai kockázataira. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, szintén felszólította az uniós vállalatokat, hogy csökkentsék kitettségüket Ázsia legnagyobb gazdaságával szemben.
A szakértők attól tartanak, hogy egy esetleges tajvani konfliktus súlyosan érintené a Kínával szoros kapcsolatokat ápoló német vállalatokat, és megszakíthatná a kritikus alapanyagok ellátását, amelyek szükségesek például a vegyiparban, a napenergiában és az elektromos autók akkumulátorainak gyártásában.
A befektetések jelentős része a Kínában elért nyereség újrabefektetéséből származik. A Kölni Gazdaságkutató Intézet (IW Köln) kutatása szerint a német vállalatok által tavaly Kínában elért 19 milliárd eurós nyereség több mint felét újra befektették. A vállalatok egyre inkább a „Kínában, Kínáért” stratégiát követik, amelynek célja, hogy a termelést egyre inkább Kínába helyezzék át.
Bár a német kormány új Kína-stratégiát vezetett be, amely a kapcsolatok diverzifikációjára és a kockázatok csökkentésére ösztönöz, a nagy autógyártók eddig nem nagyon követték az iránymutatásokat. A szakértők szerint a német befektetések erős növekedése az év hátralévő részében is folytatódni fog, amit az olyan nagy beruházások is alátámasztanak, mint a Volkswagen 2,5 milliárd eurós beruházása Hefei városában és a BMW 2,5 milliárd eurós bővítése Senjangban.
Címlapkép forrása: Shutterstock
