A 2024. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A bizonytalansági mutató értéke 42 pontos szinten áll, ami öt pontos emelkedést jelent áprilishoz képest. Ez azt mutatja, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése áprilishoz képest még nagyobb bizonytalanságot mutat, de nagy a szórás a gazdasági szereplők várakozásaiban.
Az index tíz komponensből áll, amelyek közül a legnagyobb mértékű romlás a várható beruházási aktivitás megítélésében tapasztalható (28 pontos csökkenés). Szintén jelentős mértékű csökkenés történt a várható termelési szint, az elmúlt féléves termelési szint, illetve a várható kapacitáskihasználtság értékelése szempontjából is.
A jelenlegi üzleti helyzet egyenlegmutatója 38-ról 31 pontra, a várható üzleti helyzet megítélése pedig 39-ről 29 pontra csökkent.
Bár a vállalkozások júliusi helyzetértékelése és várakozásai továbbra is kedvezőek, áprilishoz képest számottevően romlottak.
A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatója leginkább a koronavírus-járvány alatti 2021. januári, illetve az azt megelőző 2014. júliusi értékekhez hasonlítható, amelyek kedvezőtlen folyamatokat vetítenek előre.
A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások átlagos kapacitáskihasználtsága júliusban összességében 79 százalékos volt. A 20-249 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozások esetében ez az arány 78 százalék, míg a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál 80 százalék. 2024 áprilisához képest a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok kapacitáskihasználtsága egyaránt 1 százalékponttal csökkent.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a szolgáltató vállalkozások esetében a legmagasabb (27 pont), a kereskedelmi cégek körében 12, az építőiparban 6 pont,
míg az iparban tevékenykedő cégeknél (-1 ponttal) a legalacsonyabb.
Nagyobb baj, hogy ugyan az előző negyedévhez képest a kereskedelmi cégek esetében nem látszik itt változás, de a feldolgozóipari cégek körében 16, a szolgáltatások területén 7, az építőipari cégek esetében pedig 3 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.
A tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében 10 pont, a külföldi (rész)tulajdonú vállalatok esetében pedig 5 pont a Negyedéves Konjunktúramutató értéke. Ez azt mutatja, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek várakozásai elmaradnak a kizárólag hazai tulajdonú vállalkozásokhoz képest.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a nem exportra termelő vállalkozások körében a legmagasabb (24 pont), a részben exportáló vállalatok körében 7 pont, a döntően exportáló cégek körében pedig -2 pont.
A jelentés készítői szerint ez kivételes helyzet a felmérés 14 éves történetében, mivel a magasabb exportaktivitás általában pozitívabb helyzetértékeléssel jár együtt.
Az exportcégek pesszimizmusa azért sem jó hír, mert a 2024 második negyedévi GDP-adatokban már 0,2 százalékos szezonálisan kiigazított visszaesés látszott. A magyar makroadatokban a lakossági fogyasztás és az ipari termelés is szenvedésről árulkodott, az utóbbi időben pedig az exportadatok sem fényesek. Noha az exporttöbblet rekordokat dönt, azt is fontos megjegyezni, hogy ezt erősen támogatja az import visszaesése, ráadásul az elmúlt hónapokban a kivitelnél is kedvezőtlen fejlemények látszódtak. Így kedvezőtlen fejlemény, hogy pont a döntően a külpiacokra termelő vállalatok ítélik meg legrosszabbnak a helyzetüket.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a 20–49 fős vállalkozások esetében 3 pont, az 50–99 fős kategóriában 4 pont, a 100–249 fős cégek esetén 3 pont, a 250 főnél nagyobb vállalatok körében pedig 12 ponton áll. Áprilisi vizsgálatunkhoz képest a 20–49 fős kisvállalkozások körében 8, az 50–249 fő közötti középvállalkozások körében 10, a nagyvállalatok esetében pedig 13 pontos csökkenés történt.
A várható beruházási indexnél is aggasztó kép látszik: a nagy- és kisebb vállalatok is alig mutatnak aktivitást. A kkv-k önbevallása alapján egyáltalán nem terveznek fejlesztéseket, a mutató nálunk -10 pont közelében áll.
A különböző gazdasági hangulatindexek hasznos eszközök lehetnek a gazdaság állapotának megítélésében, azonban számos korlátjuk is van, amelyeket figyelembe kell venni. Az ilyen indexek gyakran a vállalatok és fogyasztók véleményén alapulnak, így szubjektív tényezőkre támaszkodnak, amelyek gyorsan változhatnak a piaci hangulat vagy külső események hatására. Emellett ezek az indexek időnként késleltetett vagy nem teljes képet adhatnak a valós gazdasági folyamatokról. Mindezek ellenére a gazdasági hangulatindexek fontos indikátorok, mert segíthetnek előre jelezni a gazdasági trendeket, az üzleti bizalmat és a fogyasztói költési percepciókat. Leginkább azt fejezek ki, hogy milyen külső hatásoktól tartanak a piaci szereplők, valamint a döntéseikben milyen faktorokat vesznek figyelembe nagyobb súllyal.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
