Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kinevezett független szakértők szerdai virtuális ülésen döntenek arról, hogy az mpox-járvány Afrikában globális közegészségügyi vészhelyzetet jelent-e. A bizottság tanácsot ad a WHO főigazgatójának, Tedros Adhanom Ghebreyesusnak arról, hogy a majomhimlő (mpox) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC) jelent-e, és milyen ajánlásokat kellene kiadnia a betegség terjedésének kezelésére – írja a Politico.
Az oltóanyag-gyártók mostantól jelentkezhetnek a WHO-nál egy vészhelyzeti engedélyért, amely lehetővé tenné nemzetközi szervezeteknek, beleértve az UNICEF-et és a Gavi Vaccine Alliance-t, hogy beszerezzék és terjesszék az oltásokat, ahogy azt az ENSZ szervezet augusztus 9-én megerősítette. Júniusban a Bavarian Nordic 15 000 adag oltóanyagot küldött a Kongói Demokratikus Köztársaságba, ahol a legtöbb esetet észlelték.
Az Afrikai Járványbetegségek Elleni és Megelőzési Központok (Africa CDC) „globális szolidaritást” követeltek, arra hivatkozva, hogy a régiónak 10 millió oltási adagra van szüksége, de jelenleg csak 200 000 adaghoz fér hozzá. Az ügynökség megerősítette, hogy ezen a héten dönt arról is, hogy kontinentális vészhelyzetet hirdessenek-e.
A majomhimlő-vírus már legalább 13 afrikai országban jelent meg ebben az évben. Az elmúlt hónapban négy ország — Burundi, Kenya, Ruanda és Uganda — jelentett mpox-eseteket először.
Eddig 517 haláleset történt 17 541 megerősített és gyanított emberi esetből 2024-ben.
Az aggodalom növekedett az utóbbi hetekben, miután egy új és halálosabb változat a mpox-vírus terjedt át a Kongói Demokratikus Köztársaságból a szomszédos országokba.
Az mpox tünetei és szövődményei
A mpox egy vírusos betegség, tünetei általában 5-21 napos lappangási idő után jelentkeznek, és magukban foglalják a lázat, fejfájást, izomfájdalmat, nyirokcsomó-duzzanatot, fáradtságot és a testen megjelenő kiütéseket. Ezek a kiütések kezdetben folyadékkal teltek, majd fekélyekké alakulnak, szerencsés esetben pedig végül begyógyulnak.
A betegség szövődményei közé tartozik a másodlagos fertőzés, a szepszis, a bronchitisz, a tüdőgyulladás és a szemfertőzés, amely súlyos esetekben látáskárosodáshoz is vezethet. A halálozási arány a betegség súlyosságától és a beteg általános egészségi állapotától függ.
Mint arról írtunk, a kórokozó a himlővírus életre legveszélyesebb formája, amely a himlő 1970-es évekbeli felszámolása óta jelent meg. Bár a vírus évtizedek óta átterjed a rágcsálókról, és egyre gyakrabban fertőz meg embereket,
a jelenlegi járvány példátlan, és egy olyan változat okozza, amely olyan genetikai változásokon ment keresztül, amely a tudósok szerint veszélyesebbé tehetik.
A WHO és az Africa CDC arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az afrikai országokat az oltóanyagok és más erőforrások biztosításában, hogy megállítsák a betegség terjedését és megvédjék a lakosságot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
