Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum Igazgatója
A várt feletti inflációs adatot meglátása szerint „alapvetően a szolgáltatások általunk vártnál gyorsabb árnövekedése, valamint az élelmiszerek vártnál erőteljesebb drágulása okozta. A szolgáltatásokon belül az üdülési szolgáltatások ára 12%-ot meghaladó mértékben emelkedett. Havi alapon összességében 1,1%-os volt a drágulás a szolgáltatási szegmensben, miközben mi ennél néhány tized százalékkal alacsonyabb szintre számítottunk. Ahogy arra számítani lehetett, a járműüzemanyagok 3,8%-os drágulással húzták felfelé a havi indexet.”
Mindezek miatt megállapította: „A mai adat kellemetlen meglepetést jelent. Nem is feltétlenül a meglepetés mértéke nagy (hiszen az éves indexben ez csupán egy tized százlékpontot jelent az általunk várt 4,0%-hoz képest), hanem az infláció szerkezete.”
Ezt azzal magyarázta, hogy „a szolgáltatások továbbra is 9% feletti mértékben drágulnak éves alapon, egyelőre messze nincs összhangban az MNB inflációs céljával. Az éves maginfláció a maga 4,7%-os értékével az MNB által várt 4,6%-os értéket ugyancsak meghaladja. Az élelmiszerek drágulása is a várt felett alakult, itt különösebb drágulásra nem számítottunk, ugyanakkor ez a csoport kívül esik a maginflációs tételeken.”
Arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy „az is látható, hogy a mostani negatív meglepetést a szolgáltatásoknál alapvetően az üdülési szolgáltatások árainak nagyon jelentős megemelése okozta, más termékkörökben ennél azért mérsékeltebb árazás látható. Ráadásul a következő hónapokban továbbra is arra lehet számítani, hogy 4% alá visszacsökkenjen az éves headline index.”
Rögzíti: „Amit közelről kell figyelni, hogy a maginfláció a következő hónapokban milyen mértékben emelkedik majd tovább. Év végére a headline index továbbra is 4,5% környékére várható a mai adatközlést követően. Éves áltagban egyelőre tartjuk a 3,8%-os előrejelzésünket erre az évre.”
Összességében úgy látja: „A 3%-os jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése csak 2025-ben, annak is inkább a második felében várható, noha az éves átlagos infláció még a jövő évben is meghaladhatja még a 3%-ot (előrejelzésünk 3,5%).”
Az MNB kamatpolitikájára utalva úgy látja: „A júliusi inflációs adat meghaladja a várakozásainkat, ami továbbra is óvatosságot indokol az MNB részéről. Eközben azonban a nemzetközi kamatkörnyezetben egyértelmű csökkenést láttunk az elmúlt napokban (különösen a tengerentúlon), ami legalább részben tartós lehet. Így, bár a mostani adat negatív meglepetést jelent, továbbra is úgy látjuk, hogy idén legalább egy kamatcsökkentés érkezhet még az MNB részéről, 6,5%-ra. Ezen előrejelzésünkben ráadásul lefelé mutató kockázatokat érzékelünk. Azonban a piaci kamatvárakozások az elmúlt hetekben váratlanul nagyot csökkentek, és a mai inflációs adat tükrében egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, hogy ezt a piaci várakozást az MNB le fogja tudni követni a következő hónapokban.”
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója
A befektetési igazgató egy hosszabb bekezdésben foglalta össze a véleményét a friss inflációs adatról és a kilátásokról: „Az előzetes várakozásunknál (3,9%) magasabb adat az üzemanyagok árának várt megugrásán túl is tartalmazott egyedi kiugró tételeket, amik miatt jóval a szezonális trend felett alakult a havi átárazódás. Ezzel az inflációs pálya kissé az általunk várt felett alakul, és ez most különösen nem jött jókor, hiszen a múlt heti rosszabb amerikai munkaerőpiaci adatok okozta felélénkült kockázatkerülési attitűd miatt amúgy is árgus szemekkel nézik a befektetők a bejövő makroadatokat. Némi hozamemelkedést ezért okozhat a várt feletti inflációs adat, mivel az utóbbi hetekben nagymértékben csökkentek a hazai hozamok a hozamgörbe teljes spektrumán.”
Úgy folytatja: „A mai adat, illetve a kockázati környezet romlása miatt az MNB rövid távon feltehetőleg nem fog változtatni az eddigi óvatos hozzáállásán. Maradhat a legutóbbi előretekintő iránymutatás alapján várható 1-2 további kamatvágás, illetve az adatvezérelt üzemmód annak ellenére, hogy a fejlett piaci kamatvágási várakozások nagymértékben emelkedtek az utóbbi napokban. Az adatvezérelt monetáris politika miatt akár szigorúbb hozzáállás is elképzelhető (kezdetben csak a kommunikációban), amennyiben további várt feletti inflációs adatok jönnek, és a feltörekvő piacok kockázati megítélése tovább romlana.”
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője
„A várakozásoknál jobban gyorsult az infláció júliusban, a pénzromlás üteme az előző havi 3,7 százalék után 4,1 százalékot tett ki és az árak havi alapon is jelentősen nőttek – az előző két hónap stagnálása után 0,7 százalékkal. Ezzel az infláció fél év után kilépett a jegybanki célsávból. Bár a 4,1 százalékos pénzromlás messze nem tragikus, de a régiós országok között (eltekintve Romániától) magasnak számít, így az látszik, hogy az inflációra még mindig kell figyelni.”
A részleteket vizsgálva megállapítja: „az infláción belül a legnagyobb problémát egyértelműen a szolgáltatások okozzák, melyek ára éves alapon 9,1 százalékkal nőtt, ami egyébként még mérséklődést is jelent az előző havi 9,7 százalékos dráguláshoz képest.”
Összességében úgy látja: „Az infláció gyorsulásának tehát nem egyetlen oka van, szerepet játszik benne az üzemanyagok árváltozása, a kötelező akciózás kivezetése, a szolgáltatások drágulása (részben, de messze nem teljesen a bérek miatt), néhány élelmiszer drágulása (ebben lehetett az időjárás alakulásának szerepe) és talán a kereslet alakulása is.”
A kilátásokra rátérve úgy fogalmaz: „A következő hónapokban az infláció a mostani szint körül alakulhat, azonban év végére várható egy további emelkedés az 5 százalék körüli szintre, tekintettel a bázisihatásokra – ez a szint azonban várhatóan csak a decemberi hónapot jellemzi majd. Az év egészére továbbra is 4 százalék körüli pénzromlást valószínűsítek. Ennek kapcsán a két fő kockázat a forint árfolyamának alakulása, amely egyre intenzívebben befolyásolja a pénzromlást, illetve a kereslet esetleges felélénkülése – erre a keresetek reálértékének alakulása lehetőséget ad, azonban az óvatosság miatt egyelőre nem következett be. Ha azonban a kereslet emelkedése bekövetkezne, még egy kicsit magasabb infláció mellett sem biztos, hogy szomorúak lennénk, hiszen ez segíteni tudná a gazdasági növekedés.”
Az inflációs adatok kamatpolitikára és a forint árfolyamra gyakorolt hatásai kapcsán megjegyzi: „Bár a monetáris politika feladata az inflációs célkövetés, mozgásterét az infláció mellett további két tényező befolyásolja: az árfolyam (hiszen ez jelentősen hat az inflációra), illetve a nemzetközi monetáris politikai környezet. Most talán pont ennek a két tényezőnek van fontosabb szerepe, így a vártnál kedvezőtlenebb inflációs adat csak csekély hatást gyakorol a monetáris politikára – augusztusra a gyenge forintárfolyam miatt egyébként sem vártunk lazítást, szeptemberig pedig még sok minden történik – akár az inflációban, akár az árfolyamban, akár a nemzetközi monetáris politikában. Ennek megfelelően nem várható érdemi reakció az árfolyamban a mai adatra, remélhetőleg a 400-as szintet továbbra sem lépi át az árfolyam.”
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője
A friss inflációs adatok kapcsán az elemző az összefoglalója elején megjegyzi: „Az infláció szerkezete továbbra is aggasztó, mivel mind az általános, mind a maginflációs kosár esetében a havi átárazódás magas. Véleményünk szerint a központi bank előrejelzésének felfelé irányuló meglepetése valószínűleg arra készteti a Monetáris Tanácsot, hogy augusztusban tartsa a kamatokat.”
Az elemző 4,1%-os éves inflációs adatot várt júliusra, tehát ez nem volt meglepő számára, a havi átárazódás ütemére azonban ezzel együtt is felhívja a figyelmet. Úgy fogalmaz ezután, hogy „Ráadásul az erős havi átárazódás nem csak a volatilis tételekre, hanem az alapkosáron belüli elemekre is vonatkozik. Ez pedig alátámasztja azt a régóta hangoztatott véleményünket, hogy a magyarországi infláció szerkezete továbbra is aggasztó. Mivel a Magyar Nemzeti Bank a júliusi inflációs adatra 3,8%-os számot várt, az előrejelzéshez viszonyított felfelé irányuló meglepetés miatt ebben a kockázati környezetben valószínűbb a kamatok tartása, mint egy augusztusi kamatcsökkentés.”
A részletek kapcsán rámutat: „A maginfláció júniusban 0,6 százalékponttal 4,7%-ra emelkedett éves összevetésben, ami az alapvető termékek árának 0,7%-os hóközi emelkedésének köszönhető. Ez már a második alkalom egymás után, hogy ez az alapmutató emelkedett, és ez a tendencia a következő hónapokban is folytatódni fog. A havi 0,7%-os ütem majdnem háromszorosa annak, ami összeegyeztethető lenne a 3%-os inflációs céllal. Véleményünk szerint tehát az általános inflációs kép romlott és meglehetősen kedvezőtlen.”
Meglátása szerint „Ezt bizonyítja a Magyar Nemzeti Bank ragadós árakra vonatkozó inflációs mutatója is, amely júliusban 5,8%-ra emelkedett éves szinten. Hogy ezt perspektívába helyezzük, 2023 márciusa óta ez az első alkalom, hogy a ragadós árak mérőszáma emelkedett. Ráadásul egy fontos rövid távú mutató, a háromhavi évesített maginflációs mutató is emelkedett. Ebből arra következtethetünk, hogy egy sor mögöttes mutató azt jelzi, hogy Magyarországon még mindig van inflációs probléma a felszín alatt.”
A kilátásokat illetően úgy fogalmaz: „Előretekintve, a következő két hónapban az éves inflációs ráta némi enyhülést mutathat, főként a tavalyi magas bázis miatt, de a ráta továbbra is 4% közelében marad. A következő nagy ugrás az inflációban várhatóan októberben következik be, amikor az érték jóval 4% fölé emelkedhet. A jelenlegi inflációs alaptendenciákat tekintve 2024 decemberére 5,0-5,5%-os éves szintű inflációs rátához való visszatérést látunk.”
Az elmúlt napok adatközléseire is utalva megjegyzi: „”a magyar gazdaság gyengén teljesít. Ennek következtében rövid távon nem valószínű, hogy a belföldi keresleti oldalról jelentős inflációs nyomás érkezik. Másrészt a munkaerőpiac továbbra is erős, és a bérkiáramlás magasabb a vártnál, ami további felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a szolgáltatások áraira. Emellett a kormány által a közelmúltban bejelentett adóemelések valószínűleg magasabb árak formájában áthárításra kerülnek a fogyasztókra. Összességében tehát az inflációs kilátásokat érintő kockázatok alapvetően kétoldalúak.”
Mindezek nyomán a monetáris politikai kilátások kapcsán úgy fogalmaz: „a legfrissebb inflációs adatok egyértelműen óvatos magatartásra késztetik a központi bankot az alapkamat szintjének meghatározásakor. A Magyar Nemzeti Bank júliusi inflációs előrejelzése ugyanis havi szinten 0,4%-os rátát valószínűsített. Természetesen az augusztusi kamatdöntésig még sok minden történhet, ugyanakkor a pénzügyi piacokon megnőtt a kockázatkerülés, és az EUR/HUF árfolyam a 395-400-as sávban ragadt. Ennek eredményeképpen az augusztusi ülésen (augusztus 27.) most valószínűbbnek tartjuk a tartást, mint a csökkentést, így az irányadó kamatláb változatlanul 6,75%-on marad.”
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
