Egyre nagyobb bajban a magyar gazdaság, már a kormány is aggódik

Hosszú út vezetett odáig, hogy a magyar kormány tavalyi növekedési várakozásait a valóság alig néhány hónap alatt átírja: tavaly 4 százalékos – vagy afeletti bővülést – remélt a gazdasági kabinet, amit már áprilisban lefelé húztak. A tavalyi gyenge utolsó negyedéves GDP, illetve a januári gyenge részadatok aztán eloszlatták a reményt a gyors felpattanásra. Részben amiatt, hogy az éves átlagos növekedésben direkt módon szerepet játszik, hogy miként végződik az előző, így az úgynevezett áthúzódó hatás jóval kisebb lett. Másrészt egyre tisztábban látszott, hogy a lakossági fogyasztás és az export növekedése is elmarad a várakozásoktól.

Akkor a kormány az Európai Bizottság 2,4%-os GDP-előrejelzését tette magáévá, míg nem a múlt heti második negyedéves, negyedéves alapon 0,2 százalékos visszaesést mutató adat előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 1,8-2 százalékos teljes éves várakozásokról beszélt.

Az ING friss elemzése viszont ennél is pesszimistább, már csak 1,5 százalékot prognosztizálnak az egész évre.

A gazdasági kabinet szereplői a gyenge magyar adatot főként a szintén visszaesést regisztráló Németország vártnál rosszabb teljesítményével magyarázzák: a magyar konjunktúra legfontosabb külpiacán is főként a két ország ezer szálon összekapcsolódó feldolgozóiparának, különösen járműgyártási alágazatának vergődését nevezték meg oknak.

Amint arra az ING is felhívja a figyelmet, a magyar ipari termelés valóban súlyos gondokkal küzd: májusban havi szinten 1,1%-kal, éves szinten pedig 4,9%-kal csökkent, a gyenge külső kereslet pedig hozzájárult a kilátások romlásához. A teljes rendelésállomány 23,9%-kal csökkent éves összevetésben, elsősorban a gyenge exportmegrendelések miatt.

Ennek ellenére 2024 folyamán tartós külkereskedelmi többlet várható, mivel az import dinamikája elmarad az exportétól. Májusban 1 milliárd eurós kereskedelmi többlet keletkezett, mivel a kivitel 4,8%-kal, a behozatal pedig 11,4%-kal csökkent január és május között. Az ING elemzése korábban készült, de júniusban is 1,1 milliárd euró volt a külkereskedelmi többlet, ami továbbra is kifejezetten magasnak mondható, mégha 10%-kal vissza is esett a magyar export euróban számolt értéke az előző év azonos időszakához képest.

Következésképpen az ING szerint a folyó fizetési mérleg többlete az előrejelzések szerint 2024 decemberére jelentősen megnő.

Amint írtuk, a magyar növekedési álmok letekerésének másik oka az, hogy a lakossági fogyasztás nem akar beindulni. Ezt a kormány a hosszabb inflációs időszak miatt az embereknél megjelenő óvatossági mótivummal magyarázta, mivel a reálbérek növekedése 10 százalék feletti. A kiskereskedelmi forgalom májusban mindössze 0,1%-kal nőtt, éves szinten pedig csak 3,6%-kal. Az élelmiszer-kiskereskedelem 1,5%-kal nőtt havi alapon, míg a nem élelmiszer- és üzemanyag-eladások 1%-kal, illetve 2,6%-kal csökkentek. Az erőteljes bérnövekedés még nem változott tartós kiskereskedelmi forgalomnövekedéssé, mivel a fogyasztói bizalom továbbra is alacsony. A legfrissebb GDP-adatok alapján a júniusi kiskereskedelmi forgalomnál nem is vártak jelentős pozitív fejleményt – írja elemzésében az ING.

A munkaerőpiacon viszont egyelőre a nem látszanak problémák: a háromhavi munkanélküliségi ráta júniusban 4,3%-ra javult. A bérek növekedése májusban 14,8%-ra gyorsult éves szinten, ami potenciális kockázatot jelent a szolgáltatások inflációjára nézve. Mindazonáltal az elemzők szerint a lassú gazdasági aktivitás tompíthatja a munkaerőpiac rugalmasságának pozitív és negatív hatásait egyaránt.

A fogyasztást újra próbára teheti az infláció

A teljes infláció júniusban enyhén, 3,7%-ra csökkent éves összevetésben, míg a maginfláció 18 hónap óta először emelkedett. Az ING várakozásai szerint mind az irányadó, mind a maginflációs ráta 2024 decemberére jelentősen 5,0% fölé emelkedik, a havi átárazódás pedig továbbra is a történelmi normák felett marad. A visszafogott gazdasági aktivitás lefelé mutató kockázatot jelent a 2024-es előrejelzésre nézve, míg a költségvetési intézkedések és az erőteljes reálbér-növekedés 2025-ben magasan tarthatja az alapinflációt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a korábban vártnál nyitottabbnak tűnik a kamatcsökkentésre, az ING most két további 25 bázispontos kamatcsökkentést prognosztizál, így az alapkamat az év végére 6,25%-ra eshet vissza az ING várakozásai szerint. A változó Fed-helyzet és az alacsonyabb rövid távú inflációs kilátások megnyitották az utat a további kamatcsökkentések előtt, bár azok időzítése továbbra is bizonytalan.

Kellene stimulus, csak nincs honnan

A kedvezőtlen gazdasági környezetben – főként a fogyasztás és az építőipar gyenge teljesítménye miatt – törvényszerű lenne, hogy a kormány stimulust adjon a gazdaságnak olcsó hitelekkel, állami támogatásokkal vagy másfajta beruházás és fogyasztásösztönző intézkedésekkel. Csúnyán fogalmazva most jöhetne az ingyenpénzek osztogatása, hogy a lakosság is vásárolni kezdjen, az ipari szereplők se kezdjenek leépítésekbe, hanem inkább fejlesszenek, készülve a felpattanásra, a kereslet megugrására.

Csakhogy erre nem látszik mozgástér.

Júniusban a havi költségvetési hiány 108 milliárd forint volt, így az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2640 milliárd forintra emelkedett. Az ING várakozásai szerint a hiány az év végére a GDP 4,5-5,0%-a között lesz, és a közelmúltban bejelentett intézkedések hozzájárulnak a költségvetés általános javulásához.

Itt viszont érdemes egy másik elemzésre is vetni egy pillantást: a BNP Paribas már júliusban azzal számolt, hogy az év első négy hónapjának kumulált hiánya már elérte a GDP 3,2%-át, vagyis nem látszik tér kormányzati költekezésre.

A BNP kitér rá, hogy a 2022 nyarán megkezdett konszolidációs erőfeszítések a magas nominális GDP-vel együtt a költségvetési hiányt az előző évhez képest egy százalékponttal, a GDP 6,2%-ára csökkentették 2022-ben. Ez az arány azonban tavaly romlott – a GDP 6,7%-ára – a nyugdíjak emelése, a 2022-ben bevezetett kormányzati támogatási intézkedések egy részének meghosszabbítása és az adósságkamatok kifizetésének növekedése miatt. Ez utóbbi súlyosan megterhelte a költségvetést, főként az inflációkövető kötvényekhez kapcsolódó adósságszolgálat növekedése miatt.

Az állami bevételek százalékában kifejezett kamatfizetés 2023-ban csaknem megduplázódott, 11,1%-ra emelkedett a 2022-es 6,6%-hoz képest – írja a BNP.

A BNP szerint ráadásul két évig gúzsba köti a kormányt ez a helyzet, mivel a konszolidációs intézkedések ellenére a költségvetési hiány 2024-ben és 2025-ben elkerülhetetlenül meghaladja az EU Stabilitási és Növekedési Paktumában meghatározott, a GDP 3%-ában meghatározott küszöbértéket. A hatóságok arra számítanak, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyinál kevésbé lesz markáns, de felfelé módosították, és 2024-ben a GDP 4,5%-át teszik ki, szemben a 2024-es költségvetésben eredetileg tervezett 2,9%-kal.

Kiemelik, hogy a kamatterhek rövid távon továbbra is nyomasztani fogják a kiadásokat, még akkor is, ha az inflációindexált kötvénykibocsátás átmeneti leállítása és a kötvényhozamok enyhe csökkenése némi enyhülést hozhat.

A BNP-nél azzal számolnak, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya már idén átlépheti a 70%-os küszöböt, majd legalább 2026-ig emelkedhet.

Kiemelik, hogy e helyzet következtében az Európai Bizottság javaslatára már júliusban elindult a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben, ami szerintük aggodalomra adhat okot. Még úgyis, hogy az államadósság azonban rövid és középtávon fenntartható marad. Úgy látják, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési fegyelem szigorítása mellett, ami arra utal, hogy hamarosan újabb intézkedéseket jelenthetnek be. Rövid távon azzal számolnak, hogy a kiigazítási folyamat valószínűleg fokozatos lesz, tekintettel az ország előtt álló számos kihívásra (a katonai kiadások növelésének szükségessége a geopolitikai feszültségek miatt, a támogatási intézkedések jelenléte, a váratlan nyereségekre kivetett adók fokozatos visszavonása rövid távon).

A BNP szerint a helyzetet bonyolítják a 2026-ra tervezett parlamenti választások, amelyeket általában nagyvonalú választások előtti intézkedések kísérnek. Úgy látják, ezek az osztogatások rövid távon korlátozni fogják az ország képességét a költségvetési hiány visszafogására. Ennek fényében az elsődleges többlethez való visszatérés 2027 előtt nem valószínű szerintük.

A Stabilitási és Növekedési Paktum reformjainak részeként túlzott hiány esetén a következő négy évre kiigazítási folyamatot terveznek, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3%-a alá csökkentsék. A BNP emlékeztet is, hogy ellenkező esetben az ország az európai források felfüggesztését kockáztatná, tehát egy nagyobb költségvetési kiadási csomag az EU-támogatások bukását eredményezhetné.

A forint lehet a nagy vesztes

A forint jelentősen gyengült az euróval szemben a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi ülése óta, az EUR/HUF az idei csúcsok közelében van. Az ING a 385-400 EUR/HUF sávot tartja az év hátralévő részében a fő sávnak, ahol az árfolyam mozoghat, a 400-as határ esetleges átmeneti felfelé irányuló átlépésével. A forintpiacot némi izgalmat hozhat az MNB kamatcsökkentése, de az emelkedő inflációnak kordában kell tartania a várakozásokat.

A BNP Paribas ennél kicsit pesszimistább, decemberre már biztosra veszik a 400 forintos euró megérkezését. Ezt részben azzal magyarázzák, hogy az államadóssággal kapcsolatos aggodalmak nyomást gyakorolnak a magyar valutára.

Valamint megemlítik, hogy a még befagyasztott kohéziós és helyreállítási alapból származó, összesen 20 milliárd eurónyi EU-forrás jövője is bizonytalan, amelyek fontos forrást jelentenek a gazdaság szükségleteinek finanszírozásában. Ráadásul az eddig feloldott valamivel több mint 12 milliárd eurónyi forrás feloldásáról szóló Európai Bizottság által hozott tavaly év végi döntést az Európai Parlament megkérdőjelezte, pert indítottak az Európai Unió Bíróságon, ez pedig újabb kockázatot jelent.

A BNP szerint a forintnál rövid távon a leértékelődési tendencia továbbra is megmarad, és december végére valószínűleg átlépi a 400 forint/euró határt.

A francia pénzintézet szerint viszont számos tényező segíthet a kockázatok mérséklésében. A külső számlák 2023 óta jelentősen javultak, a folyó fizetési mérleg tavaly jelentős tőkebeáramlás mellett ismét többletet mutatott – habár ez nagyban köszönhető a fogyasztásvisszaesés miatti importcsökkenésnek is.

Hasonlóképpen, a nettó közvetlen külföldi befektetések áramlása 2019-2023 között átlagosan a GDP 1,8%-át tette ki, a gazdaságot ért számos sokk ellenére. Az ország a jövőben több közvetlen külföldi tőkebefektetési áramlást vonzhat, ami az euróövezeti vállalatokhoz kapcsolódó tevékenységek régióbeli átszervezésének, valamint az ország azon törekvésének köszönhető, hogy globális vezető szerepet töltsön be az akkumulátorgyártásban.

De itt érdemes megjegyezni, hogy az ipari termelési adatok alapján éppen az akkumulátorgyártás az egyik leginkább szenvedő ágazat. A cellák iránti globális kereslet visszaesését pedig a legtöbb elemző tartósnak tartja az e-autózás vártnál jóval lassabb térnyerése miatt.

A magyar szuverén hozamgörbe július elején az MNB kamatcsökkentési várakozásainak hatására emelkedett. A kamatswapok és a magyar állampapírok görbék hosszú vége még mindig jó értéket kínál, a vártnál gyengébb gazdaság és a költségvetési oldal javulása mellett. A magyar államkötvények továbbra is vonzóak, különösen a hosszú lejárat a szélesebb átlagos hozamfelárak miatt, mivel az Állami Adósságkezelő Központ már a kibocsátás mintegy 75%-át fedezte.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images