2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
1. BEVEZETÉS Az MNB tevékenységének megítélésekor a leghasznosabb, ha megnézzük, milyen feladatokkal látta el a jogalkotó a jegybankot. E tekintetben a jegybanktörvény így fogalmaz: „Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
